Ugrás a tartalomhoz

Pazdics

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pazdics (Pozdišovce)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Pazdics címere
Pazdics címere		 Pazdics zászlaja
Pazdics zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1315
PolgármesterJán Čižmárik
Irányítószám072 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség1334 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület18,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 21° 51′ 15″48.728611°N 21.854167°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 43″, k. h. 21° 51′ 15″48.728611°N 21.854167°E
Pazdics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pazdics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pazdics (szlovákul Pozdišovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 5 km-re délnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Pazdics várát 1345-től említik, amikor a Mikcsfieké volt. 1398-ban a koronára szállt, majd 1403-ban csebi Veres Miklós és Kelecsényi Mátyás kapták adományul. Valószínűleg helyére épült 1648-ban Szirmay István kastélya.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAZDICS. Pazdicsovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és ó hitüek, fekszik Vásárhelyhez, és Motsárhoz is 2/7 órányira, az országútban, ’s az Uraságnak kastéllyával ékesíttetik; határja 2 nyomásbéli, melly búzát, gabonát, zabot, árpát, tengerit is terem, erdője vagyon, szőleje nints, tserép edényeknek való agyaggal bővelkedik, és legelővel, piatzok Nagy Mihályon 3/4 órányira.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pászdics, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Nagy-Mihályhoz 3/4 órányira, 298 romai, 328 g. kath., 463 evang., 10 ref., 65 zsidó lak. Evang. anyatemplom. Szép kastélyok. 709 holdnyi szántófölde termékeny; erdeje derék. F. u. a Szirmay nemzetség.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Pazdics, kisközség 225 házzal és 1184, nagyobbára tótajkú s ág. h. evangelikus lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Nagymihály. Első írott nyomára 1323-ban találunk, a mikor e possessiót, mely előbb a Renold fia Péteré volt, Róbert Károly király Mihály mesternek adományozza. 1365-ben már vára és Miklós nevű várnagya is szerepel. 1403-ban Zsigmond király Csebi Lőrincznek, Kelecsenyi Miklósnak, Némethfalvi Tamásnak és Liszkai Benedek fiainak adományozza a várral együtt. Még ugyanez évben Némethfalussi Györgyöt, Vörös Miklóst, Kerechenyi Mátyást és Liszkai Miklóst iktatják birtokába. Vörös Miklósnak magvaszakadván, 1421-ben birtokának felét Sempsey Istvánra hagyja. 1435-ben a Pazdicsyakon kívül az Uporiak, azután a Rozgonyiak, Eödönffyek s 1475-ben a Buttkay családbeliek is földesurai. Az ezidőbeli oklevelek már sűrűn emlegetik a fortalicium Pazdicz-ot. 1583-ban Nádasdy Miklóst is némely részébe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Melith Videt, Sempsey Ferenczet, Pazdicsy Miklóst és Rákóczy Ferenczet találja itt. 1640-ben Szirmay Péteré lett, kinek, mint akkori alispánjának és követének, 1648-ban a vármegy kastélyát felépíteni segített. 1750-ben Péchy Évát is némely részeibe iktatják. A Szirmayakat a birtoklásban a Boronkay, Szidov, Szulyovszky, Pothurnay és a Mokcsay családok követték. Most özv. Nauendorf Henrikné szül. Szirmay Izabellának és a Weinberger-örökösöknek van itt nagyobb birtokuk és saját kastélyuk, melyet a Szirmayak építtettek. Van itt szeszgyár és műmalom is, mely a Weinberger örökösöké. Pazdicsról veszi nevét az Ákos-nembeli Pazdicsy család és előnevét a Koporczy család. Evangélikus temploma XVI. századbeli építmény, melyet azonban már több ízben átalakítottak. Az egyház 1692-ből származó ostyaosztogató tányért és úrasztali kelyhet őriz. Mindkettő Szirmay András ajándéka. Az itteni temetőben van a Szirmayak sirboltja is.”[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ben 1071 lakosából 939 szlovák, 45 német és 56 magyar anyanyelvű volt. Ebből 458 evangélikus, 272 görögkatolikus, 236 római katolikus, 91 izraelita és 14 református vallású volt.

1890-ben 1132 lakosából 51 magyar, 105 német és 944 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 449 evangélikus, 284 görögkatolikus, 264 római katolikus, 116 izraelita és 19 református vallású volt.

1900-ban 1184 lakosából 60 magyar, 84 német, 5 ruszin és 1027 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 489 evangélikus, 293 római-, 291 görögkatolikus, 101 izraelita és 10 református vallású volt.

1910-ben 1219 lakosából 1024 szlovák, 134 magyar és 17 német anyanyelvű volt. Ebből 475 evangélikus, 313-313 római és görögkatolikus, 95 izraelita és 23 református vallású volt.

1921-ben 1242 lakosából 13 magyar, 151 orosz, 62 zsidó, 917 csehszlovák, 48 egyéb nemzetiségű és 51 állampolgárság nélküli volt. Ebből 423 evangélikus, 362 római-, 322 görögkatolikus, 79 izraelita, 43 református és 13 egyéb vallású volt.

1930-ban 1164 lakosából 3 magyar, 63 ruszin, 40 zsidó, 963 csehszlovák, 81 egyéb nemzetiségű és 14 állampolgárság nélküli volt. Ebből 461 evangélikus, 337 görögkatolikus, 288 római katolikus, 55 izraelita és 23 református vallású volt.

1970-ben 1377 lakosából 1364 szlovák volt.

1980-ban 1274 lakosából 1267 szlovák volt.

1991-ben 1155 lakosából 1053 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 1221 lakosából 1200 szlovák és 1 magyar volt.[5]

2011-ben 1260 lakosából 1121 szlovák, 89 cigány és 2 magyar volt. Ebből 444 római katolikus, 375 evangélikus, 182 pravoszláv, 138 görögkatolikus, 22 jehovista, 16 református, 6 metodista, 25 nem vallásos és 48 ismeretlen vallású volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1656-ban Szirmay András Zemplén vármegyei birtokos nemes, a kuruc idők ismert személyisége.
  • Itt született 1751-ben Fabriczy András (1751–1830) evangélikus lelkész.
  • Itt született 1860-ban Feldmann Mózes rabbi.
  • Ján Eugen Kočiš (1926–2019) görögkatolikus főpap, a Cseh Köztársaság ruszin katolikus apostoli exarchátusának segédpüspöke (2004–2006)
  • Itt nevelkedett Fabriczy Dávid (1716-1772) evangélikus lelkész.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom gótikus szentéllyel.
  • Az 1648-ban épített Szirmay-kastély, melyet 1890-ben újítottak fel. Egykor kerámiagyár működött benne.
  • Malom a 19. század első harmadából.
  • 1698 és 1701 között épült kúria, ma az önkormányzat székhelye.
  • A falu régi fazekasságáról, népviseletéről híres.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  5. ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pazdics&oldid=26724218”