Ugrás a tartalomhoz

Modra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Modra (Modra nad Cirochou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1451
PolgármesterJozef Hančar
Irányítószám067 82
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség984 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület7,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 22° 02′ 30″48.944444°N 22.041667°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 40″, k. h. 22° 02′ 30″48.944444°N 22.041667°E
Modra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Modra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Modra (szlovákul: Modra nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Homonnától 10 km-re keletre, a Ciróka-patak bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1333-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MODRA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Roly Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Nagy Kemenczéhez, d. Valaskóczhoz 1 órányira. Három nyomásbéli határja, tavaszi vetemény, gabonát, és egyebet is középszerűen terem, földgye hegyes, agyagos, és követses, bikfa erdejek, réttyek, és legelőjök elég van, piatzok Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Modra, tót falu, Zemplén vgyében, Cziroka-Hosszúmező fil., 518 kath., 3 zsidó lak., 682 szántóföldekkel. Örökös f. u. gr. Vandernath.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Modra, tót kisközség a Cziróka völgyében. Van 90 háza és 528 róm. kath. vallású lakosa. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s ez uradalom többi birtokainak sorsában osztozott. Az újabb korban a Van Dernáth grófok voltak az urai, azután az Andrássyak s most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. A község a mult század hatvanas éveiben teljesen leégett. Róm. kath. temploma a mult század közepén épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1047 lakosából 1041 szlovák volt.

2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség

Külső hivatkozások

[szerkesztés]