Ugrás a tartalomhoz

Bodrogolaszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogolaszi
A falu középkori temploma
A falu középkori temploma
Bodrogolaszi címere
Bodrogolaszi címere		 Bodrogolaszi zászlaja
Bodrogolaszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterTölgyesi István (független)[1]
Irányítószám3943
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség807 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461°N 21.515281°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″48.285461°N 21.515281°E
Bodrogolaszi (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogolaszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogolaszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bodrog partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 75 kilométerre keletre, Sárospatak délnyugati szomszédságában. Ez utóbbi városon felül mindössze három települési szomszédja van: délnyugat felől Sárazsadánnyal, északnyugat felől pedig Tolcsvával, illetve Komlóskával határos.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, mely a lakott területeitől pár száz méterre északra halad el; központján a 3801-es út húzódik végig.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itt egy megállási pontja van; Bodrogolaszi megállóhely közvetlenül a 3801-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

A települést 1244-ben említik először, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített ide, de templomát már 1201-ben is említették. 1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknak is volt itt birtokuk, majd 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta. A középkorban mezőváros volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházva.

A török megszállás idején elpusztult, 1567-ben a törököktől elpusztított helységként vették fel az adólajstromba, később azonban újra felépült. Előbb Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe, 1598-ban pedig a terebesi pálosok szerepelnek ismét birtokosaiként. 1606-ban Olaszit Bocskai István foglalta el, de 1610-ben a pálosok visszakapták, majd 1651-ben az újhelyi pálosok vették át a terebesi pálosok birtokait; közöttük Olaszit is, majd 1786 után a vallásalapé lett. 1739-ben pestisjárvány pusztított a községben, mely a falu 201 lakosának a halálát okozta.

A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület. A Pannonhalmi Főapátság 2007.12.05-én a Magyar Katolikus Egyház belső jogi személyeként működő Chemin Neuf Közösségre bízta a területet hitéleti és lelkipásztori célok megvalósítására.

A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyasszony, egy csókért adományozta az újhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvizű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták.

A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.

1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt. Ebből 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 református volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Durbák József (független)[3]
  • 1994–1998: Durbák József (független)[4]
  • 1998–2002: Durbák József (független)[5]
  • 2002–2006: Tölgyesi István (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács József (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács József (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács József (független)[9]
  • 2019–2024: Kovács József (független)[10]
  • 2024– : Tölgyesi István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
928
934
917
845
810
815
807
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 21,2%, görögkatolikus 14,8%, felekezeten kívüli 3,1% (24,2% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 16,9% református, 16% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

[szerkesztés]

Környező települések

[szerkesztés]

Sárazsadány (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 6 km).

Erdőhorváti (kb. 8 km)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  6. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  7. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  8. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  12. ↑ Bodrogolaszi Helységnévtár
  13. ↑ Bodrogolaszi Helységnévtár

Képek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bodrogolaszi&oldid=27488894”