Ugrás a tartalomhoz

Isztáncs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isztáncs (Stanča)
Isztáncs zászlaja
Isztáncs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1330
PolgármesterJán Hančin
Irányítószám076 16
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség399 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület5,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.568300°N 21.650800°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.568300°N 21.650800°E
Isztáncs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztáncs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Isztáncs (néhol Istánc; szlovákul: Stanča) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra, a Helmec-patak jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

1326-ban „Stanch” néven említik először, nevét egykori birtokosáról kapta. A 15. században helyi nemesek birtoka. A 16.-17. század fordulóján sokáig lakatlan volt. 1601-ben 16 háza közül csak 8 volt lakott, a tőketerebesi uradalomhoz tartozott. 1690-ben itt tartották a görögkatolikus szinódust. A 18. században az Aspremont család a birtokosa. 1787-ben 41 házában 322 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTANZ. vagy Istancza. Zemplén Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, fekszik Keletsénnek szomszédságában.[2]

1828-ban 72 házát 540-en lakták. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztáncz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Tőke-Terebeshez délre 1 1/2 mfld: 19 r., 520 g. kath., 7 zsidó lak., g. kath., paroch. templommal, 507 hold szántófölddel. F. u. gr. Erdődy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Isztáncs, tót kisközség a Helmecz-patak mentén. Van 74 háza és 445, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Upor. XV. századbeli birtokosai a Isztáncsiak. 1447-ben Isztáncsi Miklóst szolgálja, 1460-ban már az Isztáncsiakkal a Csapiak osztozkodnak rajta. 1474-ben a Kecseti családot iktatják egyes részeibe s ebben az időben az Erdélyi családnak is volt itt része. A XV. században a község neve állandóan Stáncs. Az 1598-iki összeírás csak Homonnai Györgyöt említi birtokosául, később azonban az Alvinczyek is szereznek itt részeket, majd az Uporyak és Lorántffyak, kiknek révén Rákóczy-birtok lesz. 1730-ban a Bégányiak zálogbirtoka, de az újabb korban már az Aspremont grófoké. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett. 1690. november 4-én itt görögkatholikus zsinatot tartottak, melyen 40 lelkész fogadta el az uniót. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a faluban. Gör. kath. temploma 1792-ben épült.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

1964 és 1991 között Uporral és Zemplénkelecsénnyel együtt alkotta Zemplénújhely (Zemplínska Nová Ves) községet. Azóta újra önálló település.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 419 lakosából 21 magyar és 382 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 409 lakosából 21 magyar és 386 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 445 lakosából 28 magyar és 410 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 443 lakosából 226 magyar és 214 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 500 lakosából 6 zsidó, 7 magyar, 194 orosz, 289 csehszlovák, 2 egyéb nemzetiségű és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 343 görög katolikus, 120 római katolikus, 17 izraelita, 9 református, 1 evangélikus és 10 egyéb vallású.

1930-ban 449 lakosából 1 magyar, 8 zsidó, 46 ruszin, 388 csehszlovák és 6 állampolgárság nélküli volt.

1991-ben 436 lakosából 1 magyar és 424 szlovák volt.

2001-ben 429 lakosából 410 szlovák, 13 cigány és 1 magyar volt.

2011-ben 424 lakosából 392 szlovák, 13 cigány, 4 ruszin, 1 magyar és 11 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 199 görög katolikus, 155 római katolikus, 27 pravoszláv, 11 jehovista, 7 evangélikus, 4 református, 12 nem vallásos és 9 ismeretlen vallású volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
  • Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. július 18.)