Tengőd
Tengőd | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szakályné Haba Ildikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 8668 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 375 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 30,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″46.701589°N 18.098389°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 18° 05′ 54″46.701589°N 18.098389°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tengőd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tengőd község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Az Iregszemcse-Tab közti 6509-es út mentén helyezkedik el, az előbbi településhez közelebb, Somogy vármegye keleti határszélén. Közigazgatási területét egy aránylag rövid szakaszon érinti a Som-Daránypuszta és Kapoly között húzódó 6511-es út is.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve besenyő eredetű, a Tenguld szó gazdagságot jelent.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori népességének középrétege katonáskodó, lóháton, jellegzetes nomád harcmodorban harcoló csoportokból állt, halottaikat is így temették el, melyről a Tengődön és Hékutpusztán feltárt sírok tanúskodnak.
A település 1000 körül királyi birtok volt, egyik részét István király adományozta a szakcsi főesperességnek, a másikat a pécsi püspökségnek, majd 1138-ban II. Béla a dömösi prépostságnak adományozta a falut. 1263-ban egy újabb ajándékozáskor Tengőd környékének egy részét Mojs nádor részbirtokait szolgáival együtt az ábrahámi cisztercita apátságnak adta. A későbbiekben is számos birtokosa volt; a 15. században a Korothnay családé lett, akik nemesi kúriát is építettek Tengődön.
1543-ban egy pusztító járványban néptelenedett el a falu, de később újratelepült, mivel a török dézsmajegyzékbe már 20 nagytengődi és 13 kistengődi házat jegyeztek fel. A török hódoltság idején Ferdinánd király Bornemissza Mihálynak adta Tengődöt, de birtokosai később is gyakran cserélődtek. A település a hódoltság alatt református lett, de a jezsuiták erőteljes visszatérítési kísérletei miatt a református hitben maradók inkább áttelepültek a mai Kányára.
Az 1696-os kamarai összeíráskor Tengőd a pápai pálosoké volt, tőlük később a herceg Esterházyak vásárolták meg. A kuruc harcok idején elnéptelenedett falut az Esterházyak telepítették újra, ekkor tértek vissza a reformátusok is Kányáról, és újították fel az 1717-ben épített templomukat.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1991: Szabolcs Árpád (független)[3]
- 1991–1994: Vincze László (független)[4]
- 1994–1998: Ruzicska Zoltán (független)[5]
- 1998–2002: Id. Csicsmann Imre (független)[6]
- 2002–2006: Ifj. Lakos János (független)[7]
- 2006–2010: Lakos János (független)[8]
- 2010–2014: Lakos János (független)[9]
- 2014–2019: Lakos János (független)[10]
- 2019–2024: Lakos János (független)[11]
- 2024– : Szakályné Haba Ildikó (független)[1]
A településen az 1990-ben felállt önkormányzat első éve viharosan telt, több időközi választást kellett tartani, 1991. június 23-án,[12] november 3-án[13] és november 17-én, ezek között olyan is volt, amely az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. A hónapokkal korábban lemondott első polgármester helyére csak a november 17-i választáson sikerült utódot választania a település lakosainak.[4]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 447 | 439 | 428 | 383 | 396 | 396 | 375 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 16,7%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 9,1% (11,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 9,1% református, 1% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,4% felekezeten kívüli (51,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok templom
- Református templom
Érdekességek
[szerkesztés]- Temesi Ferenc író Híd című regényének is egy Tengőd nevű település az egyik fő helyszíne, ez azonban nem azonos a somogyi községgel; a mű számos részlete alapján valószínű, hogy ténylegesen a Csongrád-Csanád vármegyei Kisteleknek feleltethető meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Eredményes választás Tengődön (magyar nyelven) (html). Somogyi Hírlap, 1991. november 19. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Tengőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Időközi választás lesz Tengődön (magyar nyelven) (html). Somogyi Hírlap, 1991. október 31. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Tengőd Helységnévtár
- ↑ Tengőd Helységnévtár