Ugrás a tartalomhoz

Darány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darány
Darány melletti vizes élőhely
Darány melletti vizes élőhely
Darány címere
Darány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterVillányi László (független)[1]
Irányítószám7988
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség796 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 17° 35′ 26″45.980689°N 17.590550°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 17° 35′ 26″45.980689°N 17.590550°E
Darány (Somogy vármegye)
Darány
Darány
Pozíció Somogy vármegye térképén
Darány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Darány község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Barcstól 10 kilométerre keletre helyezkedik el, a Dráva közelében.

A szomszédos települések: észak felől Istvándi, kelet felől Zádor, dél felől Kastélyosdombó, délnyugat felől Drávatamási, nyugat felől Barcs, északnyugat felől pedig Szulok; keleti szomszédja már Baranya vármegyéhez tartozik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 6-os főút, amely áthalad a belterületén, nagyjából északkelet-délnyugati irányban. Sellye térségével az 5804-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Darány vasútállomás a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 6-os főútból kiágazó 58 341-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.

A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is.

1495-ben a Báthori-család nyerte adományként. 1550-ben Báthory András birtoka volt.

A török időkben az adónyilvántartások (defterek) 30, majd 56 házat említenek. A terület előbb a Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1439 lakosából 1416 magyar volt. Ebből 171 római katolikus, 1237 református és 24 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Károly (SZDSZ)[3]
  • 1994–1995: Nagy Károly (független)[4]
  • 1995–1998: Villányi László (független)
  • 1998–2002: Villányi László (független)[5]
  • 2002–2006: Villányi László (független)[6]
  • 2006–2010: Villányi László (független)[7]
  • 2010–2014: Villányi László (független)[8]
  • 2014-2019: Villányi László (független)[9]
  • 2019–2024: Villányi László (független)[10]
  • 2024– : Villányi László (független)[1]

A településen 1995. július 30-án időközi polgármester-választás zajlott.[11]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
950
939
915
858
791
797
796
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 7,9% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 22,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 3,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek és bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 20,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (21,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom, épült 1833-ban, országos műemléki nyilvántartásban szerepel.
  • Darány közelében, de közigazgatásilag Barcs külterületén, a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében található a híres Patkó Bandi fája. Ez egy 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban eléri a hét métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett „lant alakú feketefenyő”.
  • A darányi gólyák néven közismert gólyapár.
  • Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház.
  • Barcs és Darány között található a Barcsi-ősborókás.

Ismert személyek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  6. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. ↑ Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  12. ↑ Darány Helységnévtár
  13. ↑ Darány Helységnévtár
  14. ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 22.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Darány&oldid=27446773”