Ugrás a tartalomhoz

Csurgónagymarton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csurgónagymarton
Csurgónagymarton címere
Csurgónagymarton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterKiss Ferenc (független)[1]
Irányítószám8840
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség160 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 46″, k. h. 17° 04′ 50″46.296000°N 17.080500°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 46″, k. h. 17° 04′ 50″46.296000°N 17.080500°E
Csurgónagymarton (Somogy vármegye)
Csurgónagymarton
Csurgónagymarton
Pozíció Somogy vármegye térképén
Csurgónagymarton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgónagymarton témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csurgónagymarton község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Csurgó várostól 4 kilométerre északra, erdővel borított dombok között fekszik.

A további, közvetlenül határos települések: észak felől Iharos, délnyugat felől Porrogszentkirály, nyugat felől pedig Porrog. Kelet és dél felől Csurgóhoz tartozó területek határolják, északkelet felől pedig a legközelebbi település Somogycsicsó – az oda vezető bekötőút is e község északi szélén indul –, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a Berzencétől Csurgón át Iharosberényig húzódó 6819-es útból Csurgó északi szélén kiágazó 68 112-es számú mellékúton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal Csurgó vasútállomása kínálja, néhány kilométerre délre.

Története

[szerkesztés]

Nevével először 1367-ben keltezett okiratban találkozhatunk a vránai perjelség birtokai között.

1472-ben Kisfaludi János nyerte adományul, Kisújlak-pusztával együtt. 1536-ban Drághy Miklós, 1550-ben Török József, 1598-99-ben Zrinyi György és 1626-ban és 1660-ban is a Zrinyi család birtoka volt. 1715-ben 10 háztartását írták össze és ekkor őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt itt a birtokos. 1733-ban és 1767-ben Festetics Kristóf, később herczeg Festetics Tassiló volt itt a nagyobb birtokos.

A 18. századtól a református gyülekezetről találhatunk adatokat. Ma műemléki védelem alatt álló templomát[3] 1841-ben szentelték fel és pár éve újították fel. A falu legszebb épülete az 1995-ben átadott közösségi ház. A településhez tartozik Ágneslak, az ország egyik legszebb arborétuma. A 30 hektáros terület egy félsziget, melyet halastavak vesznek körül. 1920-25 között Metzly Kamill mintegy száz fafajt telepített ide. Nevét Inkey Pál feleségéről, Stankowszky Ágnesről kapta. Az egykori erdészlak ma vadászház. A községben 2007-ben 152 fő élt és összesen 84 lakás volt.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kokas Zoltán (MDF)[5]
  • 1994–1998: Csire Istvánné (független)[6]
  • 1998–2002: Csire Istvánné (Somogyért Egyesület)[7]
  • 2002–2006: Csire Istvánné (független)[8]
  • 2006–2010: Csire Istvánné (független)[9]
  • 2010–2012: Csire Istvánné (független)[10]
  • 2013–2014: Füstösné Fukszár Márta (független)[11]
  • 2014–2019: Kiss Ferenc (független)[12]
  • 2019–2024: Kiss Ferenc (független)[13]
  • 2024– : Kiss Ferenc (független)[1]

A településen 2013. február 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
154
152
154
162
142
165
160
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52%, református 30,4%, evangélikus 8,1%, felekezet nélküli 3,4% (4,7% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt római katolikus, 21,1% református, 2,8% evangélikus, 2,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Itt rendezik meg minden évben - az augusztusi Szent István-napi búcsúkor - a kétes hírnévvel járó kakasütést.
  • Tó Ágneslakon
    Tó Ágneslakon

Érdekességek a településsel kapcsolatban

[szerkesztés]
  • Nyilvánvalóan a település neve ihlette meg Dévényi Tibor biokémikust, sci-fi írót, amikor A Tökéletes Robot című tudományos-fantasztikus kisregénye egyik főszereplőjének, a Nemzeti Robotikai Intézet igazgatójának a Csurgó Nagy Márton nevet adta.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  5. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  7. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  10. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ a b Csurgónagymarton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. február 24. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  12. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  13. ↑ Csurgónagymarton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  14. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  15. ↑ Csurgónagymarton Helységnévtár
  16. ↑ Csurgónagymarton Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csurgónagymarton&oldid=27562237”