Ugrás a tartalomhoz

BCamot 311–313

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BCamot 311–313
MÁV BCamot 311-313
Pályaszám
MÁV BCamot 311-313
Általános adatok
GyártóMÁV + MÁVAG
Gyártásban1926
Műszaki adatok
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1020 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség60 km/h
Hossz19630 /19870* mm
Szolgálati tömeg38,6 t
Tapadási tömeg10,0 t
Hajtáskardánhajtású, kúpkerekes
Gőzvontatás
Jelleg1A' A1’
Teljesítmény2x75 LE (2x55 kW)
Erőátvitelmechanikus, 4 fokozatú
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaNAG BM 70
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek számaII/III o. 24/49 db
SablonWikidataSegítség

A MÁV BCamot 311–313 psz.-ú motorkocsik gőzmotorkocsi alvázra épített, 1A’ Al’ tengelyelrendezésű benzin-mechanikus motorkocsisorozat volt a MÁV-nál. Gyártotta MÁV Istvántelki Főműhely és a MÁVAG Budapesten 1926-ban.

Története

[szerkesztés]

A MÁV-nál - hasonlóan a többi vasúttársasághoz - már a 20. század elején történtek próbálkozások a személyszállítás gazdaságossá tételére. Ennek egyik útja a kis személyforgalmú mellékvonalak személy és teherforgalmának szétválasztása, illetve a viszonylag kis számú személyforgalom kiszolgálására a költséges gőzmozdonyok helyett un. motorkocsik alkalmazása. Ám a belsőégésű motorok akkori színvonala még nem tette lehetővé a vasútüzemi felhasználásukat, így az un. gőzmotorkocsikat kezdték el kifejleszteni a század első éveiben. Jelentős részt vállalt ebben a MÁV Gépgyár (később MÁVAG) is. Ám a gőzmotorkocsik üzembiztonsága egyrészt nem volt kielégítő, másrészt nagy volt a karbantartásigényük és kényesek voltak a fűtőanyagra és a tápvízre is.

A század 20-as éveire a robbanómotorok gyors fejlődésnek indultak (nem kis érdeme volt ebben a két magyar mérnök-feltalálónak Bánki Donátnak és Csonka Jánosnak, akik feltalálták a porlasztót és ezzel megoldódott a teljesítményigénynek megfelelő üzemanyag-levegő keverék biztosítása a motornak) és már alkalmasak voltak a vasúti felhasználásra. Így az időközben technikailag túlhaladott gőzmotorkocsik egy részét átépítették robbanómotorosra. Így született meg ez a motorkocsisorozat.

Források

[szerkesztés]
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8