Ugrás a tartalomhoz

MÁV 303 sorozat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV 303 sorozat
MÁV 303 sorozat
Általános adatok
GyártóMÁVAG, Budapest
Gyártásban1951
SelejtezésMÁV: 1962-ig
Darabszám2 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés2'C2'
Nyomtávolság1435 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség120 km/h
Ütközők közötti hossz25585 mm
Hossz15727 mm
Magasság4650 mm
Szélesség3150 mm
Tengelytáv forgóvázon belül2400/2200 mm (elöl/hátul)
Csatolt kerekek tengelytávolsága2250 mm
Üres tömeg106 t
Szolgálati tömeg116,5 t
Tapadási tömeg52,5 t
Legnagyobb tengelyterhelés18 t
SebességmérőRezsny
Fékek
TípusaKnorr rendszerű nyomásmódosítós gyorsvasúti fék
RögzítőfékVetősúlyos kézifék a szerkocsin
Vonatfűtésgőz
Legkisebb pályaívsugár320/160 m
Gőzvontatás
Szerkezetszám130.
Jelleg2'C2'-h2
Szolgálati tömeg szerkocsival191.5
Tengelytávolság szerkocsival21700 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője550 mm
Dugattyú lökethossza700 mm
Állókazán típusaMennyezet, és támcsavaros síktűzszekrény
Túlhevítés rendszereSchmidt rendszerű nagyfüstcsöves
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett3300 mm
Gőznyomás18 bar
Tűzcsövek
Száma124 db
Belső/külső átmérője54/60 mm
Hossza6000 mm
Füstcsövek
Száma35 db
Belső/külső átmérője143/151 mm
Rostélyfelület5.5 m²
Csőfűtőfelület261 m²
Teljesítmény2500 LE / 1840 kW
Tapadósúlyból számított vonóerő82.40 kN
Vezérmű rendszereHeusinger–Walschaert
Szerkocsi
TípusaV
Szolgálati tömege75
Vízkészlet25 m³
Tüzelőanyag-készlet13 t szén
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 303 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A MÁV 303-as egy 2'C 2' tengelyelrendezésű gyorsvonati gőzmozdony.

Története

[szerkesztés]

A MÁV eredetileg 1940-ben rendelte a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyáraktól, de a második világégés miatt csak 1951-ben készültek el. Bár eredetileg háromhengeres gépezettel és áramvonalas burkolattal tervezték a nagyobb sebesség elérése érdekében, végül két hengerrel, és a 424-eseken alkalmazott Wagner-féle füstterelő lemezekkel épültek a karbantartás egyszerűsítése, és a súlymegtakarítás miatt. A gőzöst a fűtő munkájának megkönnyítése miatt Stokerral (gépi tüzelőberendezéssel) szerelték fel. A dízelesítés és villamosítás miatt csak két gép épült a sorozatból, a gyártáskapacitást inkább újabb 424-esek gyártására fordították. Az egyetlen megmaradt 303-ason, a 002-esen jól megfigyelhető a kilyukasztott főkeret, ami a 001-es balesetét okozta. A főkeretet később átalakították.

Problémák

[szerkesztés]

A két mozdony nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, a pályaállapotok miatt nem lehetett kihasználni a mozdony sebességét. A gépet a háború előtt tervezték, az akkori legmodernebb elvek szerint, ezek közé tartozott a gőz nagy mértékű túlhevítése. Akkoriban nem volt olyan kenőolaj, ami ilyen magas hőmérsékletet kibírt volna, ezért a mozdonyvezetőknek csak kis mértékben volt szabad túlhevíteni a gőzt, így azonban a mozdony rossz hatásfokkal üzemelt, túl sok szenet fogyasztott.

A sorozat selejtezése

[szerkesztés]

A két 303-as tíz évig vontatott nehéz gyorsvonatokat, ezután selejtezték őket. A 303 002-es szerkocsija selejtezése után vízellenállásként működött, majd elbontották.

A 303 002

[szerkesztés]

A megmaradt mozdonyt, a 303 002-est a 001-es szerkocsijával 2002-ben állították helyre. A mozdony a Nagykanizsai Gépészeti Főnökségen, míg a szerkocsi a Zalaegerszegi Vontatási Főnökségen készült el.

A mozdony öttengelyes szerkocsijában 13 t szén és 25 m³ víz fér el. A 303 002-es a Magyar Vasúttörténeti Park szoborparkjában tekinthető meg.

2022 májusában a Vasúttörténeti Park munkatársainak restaurácios munkája eredményeképpen a mozdony kiállta a nyomáspróbát és egy vagy két éven belül újra pályára "léphet". Ez hatalmas eredmény egy szobormozdony feltámadása terén.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Mezei István. Mozdonyok, 1984 (magyar nyelven), Móra Könyvkiadó, 64. o.. ISBN 963-11376-3-5 
  • Falk Alfréd: A 303 sorozatú gőzmozdonyok. Vasúthistória Évkönyv, 1988.
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum. ISBN 963-552-161-8 (1985.)

További információk

[szerkesztés]