Ördög-árok
| Ördög-árok | |
 | |
| Az Ördög-árok a Pasaréti tér felé | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 21[1] km |
| Forrásszint | 558[1] m |
| Vízhozam | 0,25[1] m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 65[1] km² |
| Forrás | Nagykovácsi-medence |
| Torkolat | Duna (Budapesten) → Fekete-tenger |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ördög-árok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ördög-árok időszakos patak, Buda Dunába torkolló vízfolyásainak egyike. A folyam jobbparti mellékvize. Legjelentősebb oldalvize a Kis-Ördög-árok, amely Hűvösvölgy mellett, a Nagyrétnél éri el. Az Ördög-árok korábban a budai oldal szennyvizének jelentős részét is befogadta; a Budapesten keletkező napi 600 ezer köbméter szennyvízből 50 ezer köbméter rajta keresztül ömlött tisztítatlanul a Dunába, aminek a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep megépülése vetett véget.[2]
Folyása
[szerkesztés]A Nagykovácsi-medencében ered, majd Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiától egy nagy iszapfogón átfolyva, a föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Pauler utca, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt haladva az 1646,2 folyamkilométernél, az Erzsébet híd budai hídfőjétől északra torkollik a Dunába.[1]
Története
[szerkesztés]
A vízfolyás a 14. századtól a Paulus-patak (Remete Szent Pál után), a török hódoltság idején a Kovácsi-patak nevet viselte, német Teufelsgraben (Ördög-árok) nevét később kapta. 1837 pünkösdjén kiöntött, az áradat jelentős károkat okozott.[3]
Befedése
[szerkesztés]A 19. század második felére rendezetlen, néhol veszélyesen meredek partjai, valamint a Rácváros lakossága által beleengedett szennyvíz okozta egészségtelen kipárolgás és kellemetlen szaghatás miatt beboltozása mellett döntöttek. A Dunához közel eső részét már igen régen boltozat fedte el, fölötte lakóházak épültek. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben magára vállalta az árok rendezését. A lefedés munkálatait 1873. március 5-én kezdték meg a János hídnál (Horváth-kert).[1][3]
1875. június 26-án este hat órakor hatalmas esővíz zúdult a városra, amely az Ördög-árkot és a rajta végzett munkálatokat 1200 m hosszban alaposan megrongálta. A régi boltozat is több helyen beszakadt, magával sodorva a Rácvárosban rajta épült házakat is. A Krisztinavárosban szinte minden épület kárt szenvedett, és még a fogaskerekű is hetekre működésképtelenné vált.[1][3]
Az árok befedése végül 1876 júniusára készült el a Vérmezőig. Azóta a Horváth-kertben csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor és a Döbrentei téren az egyik híd megmaradt darabja emlékeztet a patak nyomvonalára. 1878 májusában készült el a Városmajorig tartó szakasz beboltozása.[4] A közparkra eső szakaszt azonban csak 1920-ban adták át.[1][3]
A befedett patak
[szerkesztés]
Az 1933-1935 között, Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján épült Városmajori Jézus szíve plébániatemplom építése során a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomot a harangtoronytól; a köztük lévő távolságot árkádsorral hidalták át.
1945 februárjában a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság, a kitörési kísérlet azonban kudarcba fulladt.[1]
A csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep és a budai főgyűjtő csatorna 2009-es megépülése vetett véget annak az állapotnak, hogy a budai oldal addig tisztítatlan szennyvizének jelentős részét (a napi 600 ezerből 50 ezer köbmétert) az Ördög-árok vezette a Dunába.[5][2]
A Ördög-árok befedett szakaszát 2013-ban járta végig az Index három újságírója. Ekkor derült ki, hogy a Döbrentei tér melletti Duna-parti torkolat előtt kb. 20 méterre a főgyűjtőnél egy több méter vastag betonszűkítést építettek a csatornában. Az egykori torkolat túlfolyóként funkcionál nagy vízhozam esetén. Emiatt ott nem tudtak kijutni, végül feljebb egy szűk mellékaknán másztak ki.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i Dr. Szablyár Péter: Az Ördög-árok. Élet és Tudomány. Sulinet, 1999. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
- ↑ a b Újra iható lesz a Duna? Drága és nem látványos beruházás (magyar nyelven). Világgazdaság Online, 2008. augusztus 25. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
- ↑ a b c d Katona Csaba: Az Ördögárok legpokolibb tánca (magyar nyelven). Múlt-kor, 2015. augusztus 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 18.)
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ Tóth Judit - Az Ördögárok, Budapest láthatatlan patakja (Turista magazin, 2018 március)
- ↑ Patkányok között az Ördög-árok mélyén Index videó, 2013. október 15.
Források
[szerkesztés]- Budapest enciklopédia (Corvina, 1981) ISBN 9631312488
- Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz (Sport, 1982) 251. oldal. ISBN 963 253 300 3
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
További információk
[szerkesztés]- Patkányok között az Ördög-árok mélyén, Index videó, 2013. október 15.(magyar)
