Ugrás a tartalomhoz

Hosszúerdő-hegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúerdő-hegy
Kilátás a Remete-hegyről a Hosszúerdő-hegyre
Kilátás a Remete-hegyről a Hosszúerdő-hegyre
Magasság373 m
Hely Magyarország,
Budapest, II. kerület / Remeteszőlős
HegységBudai-hegység
Elhelyezkedése
Hosszúerdő-hegy (Budai-hegység)
Hosszúerdő-hegy
Hosszúerdő-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 56′ 05″47.557217°N 18.934733°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 56′ 05″47.557217°N 18.934733°E
Hosszúerdő-hegy (Budapest)
Hosszúerdő-hegy
Hosszúerdő-hegy
Pozíció Budapest térképén
Térkép

A Hosszúerdő-hegy a Budai-hegység egyik, 373 [más forrás szerint 363[1]] méter magas magaslata Budapest és Remeteszőlős közigazgatási határán, a Nagy-SzénásZsíros-hegy tömbjében. Déli és nyugati lejtői korábban Nagykovácsi területéhez tartoztak, ma a 2002-ben önálló településsé vált Remeteszőlős külterületén terülnek el. Tulajdonképpen a Remete-hegy keleti nyúlványa, amelyet az Ördög-árok vágott le a hegy főtömbjéről a Remete-szurdok völgyének kialakításakor.

A név eredete

[szerkesztés]

Neve a turisztikai szakirodalomban előfordul Hosszú-Erdő-hegy formában is.[1] Az elnevezés eredete nem ismert. Kis Remete-hegy néven is említik.

Leírása

[szerkesztés]

A hegy tömbje nagyjából északnyugat–délkeleti irányban nyúlik el a Nagykovácsi-medence déli része és az Ördög-árok völgye között. Csúcsának környéke, valamint a Nagykovácsi-medencére néző déli és nyugati oldala erdős, északkeleti lejtői Máriaremete felé futnak le, csaknem a gerincvonalig. Nyugat-északnyugat felől a Remete-szurdok határolja, kelet felől pedig Adyliget városrésze. Délkeleti lábainál, Adyliget és Remeteszőlős határvidékén évtizedek óta rendészeti objektumok találhatók, ezek itteni elhelyezése is közrejátszhat abban, hogy a Hosszúerdő-hegyet a turistautak jobbára elkerülik.

A hozzá közel, de már a Nagykovácsi út déli oldalán magasodó Fekete-fejtől egy tágas, feltehetőleg az Ördög-árok egyik egykori ága által kialakított völgy különíti el.[1]

A hegytömb felszíne részben dachsteini mészkőből, részben hárshegyi homokkőből épült fel;[1] a felhagyott kőfejtőjében található a Rácskai-barlang.

Megközelítése

[szerkesztés]

Budapesti közösségi közlekedéssel a Hosszúerdő-hegy a Hűvösvölgyből induló 63-as, 157-es és 157A buszokkal közelíthető meg a legegyszerűbben.

A Hosszúerdő-hegy nyugati lábainál, a Remete-szurdokban húzódik az Országos Kéktúra Piliscsaba és Hűvösvölgy között vezető 13. számú szakasza.

Források

[szerkesztés]
  1. a b c d Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993

Irodalom

[szerkesztés]
  • Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 448. old.
  • Láng István főszerk.: Környezet- és természetvédelmi lexikon. II. L–Z. Budapest, 2002. 236. old.
  • Pécsi MártonMarosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 197, 203, 219, 560, 564, 570, 572, 670. old.