Verbice
| Verbice (Vrbica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Szemelce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32284 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 614 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 18° 33′ 29″45.305000°N 18.558000°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 18° 33′ 29″45.305000°N 18.558000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verbice témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Verbice (horvátul: Vrbica) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 29, közúton 35 km-re délre, Diakovártól légvonalban 11, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon, Kese és Stari Mikanovci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1330-ban „Verbice” néven említik először. 1380-ban a Garai és Bothos családok birtoka volt.[2] 1379-ben a ferencesek kolostort alapítottak itt, melyet 1532-ben a Kőszeg alól visszavonuló török sereg lerombolt. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a diakovári szpáhilukhoz tartozott, utolsó török ura egy Ali nevű pasa volt. A törökök megengedték, hogy 1640-ben Szűz Mária tiszteletére katolikus plébániát alapítsanak a településen, melyhez a környék számos falva tartozott. Ennek ellenére lakosságának többsége elhagyta a települést. A török kiűzése után 1702-ben a faluban 21 lakott ház maradt. A falu a diakovári püspökség birtoka lett. Lakói odaadásukért és hűségükért Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött, 1758-ban már 40 ház állt a településen és még ebben az évben Észak-Boszniából 10 újabb horvát családot telepített be a püspök. 1793-ban Krtica püspök új plébániatemplom és plébániaház építésébe kezdett, mivel fából épített korábbi épületeik rossz állapotban voltak.
Az első katonai felmérés térképén „Verbicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbicza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbicza” néven 89 házzal, 532 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be.
A településnek 1857-ben 491, 1910-ben 841 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a német, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 730 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 491 | 639 | 586 | 745 | 798 | 841 | 827 | 895 | 803 | 811 | 860 | 930 | 763 | 763 | 797 | 730 |
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.
Nevezetességei
[szerkesztés]Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a plébániaházzal együtt 1793-ban épült. 1924-ben mindkét épületet megújították. Az egykor nagy területű plébániához ma mindössze két falu, Verbica a Mrzović tartozik.
Kultúra
[szerkesztés]KUD „Vinčac” kulturális és művészeti egyesület.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]- NK „Radnik” Vrbica labdarúgóklub.
- ŠRU „Oaza” sporthorgász egyesület.
Egyesületek
[szerkesztés]- „Neovisnost” humanitárius egyesület.
- LU „Orao” vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...730. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
