Trnava (Horvátország)
| Trnava | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Trnava |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Irena Mikić Brezina (HDSSB) |
| Irányítószám | 31411 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1251 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 36″, k. h. 18° 15′ 00″45.260000°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 36″, k. h. 18° 15′ 00″45.260000°N 18.250000°E | |
| Trnava weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trnava témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trnava falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 46, közúton 59 km-re, Diakovártól légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A községhez közigazgatásilag Dragotin, Kondrić, Hrkanovci Đakovački, Lapovci, Svetoblažje és a községközpont tartoznak.
Története
[szerkesztés]A középkorban ez a terület Névna várához tartozott, de a település első írásos említése csak a török uralom idején az 1579-es defterben 14 házzal a Dragotini náhije részeként történt. A török uralom 1687-ben ért véget. Noha a környéken több falu is elpusztult, az itteni lakosság átvészelte a felszabadító harcokat. A falu a török kiűzése után a diakovári püspökség birtoka lett. 1702-ben 18 lakott házat számláltak itt. A 18. század közepén új lendületet vett a fejlődés. Az első szőlőültetvényeket Bakić és Čolnić püspökök telepíttették. 1752-re a szőlőültetvény területe elérte a 20 hektárt. 1758-ban 27 régen lakott ház volt a faluban 8 ház pedig újonnan betelepülőké volt. Ebben az évben a vrpoljei plébániáról leválasztva megalapították a helyi plébániát is. A régi Szent Kereszt templom mellett a szőlőhegyen egy új Szentháromság kápolna is volt az egyházi vizitáció jelentése szerint. 1768-ban a szőlőültetvényekről már 1466 akó bort termeltek. 1772-ben befejeződött a püspöki nyaraló építése, ahol Čolnić püspök gyakran tartózkodott. 1803-ban a falu 29 házában 209 lakos élt. 1820-ban újabb szőlőtelepítés kezdődött, ahol főként likai és hegyvidéki munkások dolgoztak. A településen több kézműves is (kovácsok, asztalosok, fazekasok mellett egy-egy bognár, takács és csizmadia) élt. A fejlődés tovább folytatódott Strossmayer püspök idejében is, ekkor lett községközpont a település. A szőlőtermelés fejlődése később azonban alábbhagyott, mert a püspök az új székesegyház építésével volt elfoglalva. 1870-ben 1600 hektoliter tárolására alkalmas boros pince épült, de két év után leégett. Még ugyanabban az évben újjáépítették.
Az első katonai felmérés térképén „Ternava” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternava” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ternava” néven 68 házzal, 398 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század második felében jelentős magyar és német lakosság telepedett le ide.
A településnek 1857-ben 537, 1910-ben 1031 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 8%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 630 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 537 | 808 | 819 | 930 | 926 | 1.031 | 1.067 | 1.144 | 1.255 | 1.208 | 1.092 | 894 | 780 | 725 | 703 | 630 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] 1845-ben épült. 1966-ban megújították. Egyhajós épület sokszögű szentéllyel, a homlokzat felett emelkedő, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtoronnyal. A főúttól nem messze egy magaslaton áll. A plébániát 1758-ban alapították.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD „Brđani” Trnava kulturális és művészeti egyesületet az 1960-as években alapították. Működése többször szünetelt, legutóbb 2001-ben alapították újra.
- A település „Bonavita” nevű borfesztiváljáról híres, melyet 1988 óta évente rendeznek meg. Évente sok borász gyűlik itt össze finom, minőségi borainak bemutatására, amelyekhez elismervényt, plakettet és serleget kapnak.
Oktatás
[szerkesztés]A település általános iskolája Juraj Strossmayer püspök nevét viseli. Az első iskola felsőbb rendeletre 1786-ban nyílt meg először, a gyermekek elmaradása miatt azonban 1794-ben beszüntette működését. 1843-ban új iskola épült a plébánia közelében, ahol 1844-ben indult meg az oktatás. Első tanítója Franjo Tagliber volt. Az 1918/19-es tanévtől az iskola kétosztályosra bővült, majd a következő évben új osztálytermet építettek. Az újabb iskolaépület építése 1965-ben kezdődött és a következő évben be is fejeződött. Új tanítói lakás is épült. Az iskola mai épületét és tornatermét 2007. október 25-én nyitotta meg Stjepan Mesić akkori köztársasági elnök. Az iskolának 3500 kötetes könyvtára van. Dragotin, Kondrić, Hrkanovci Đakovački és Lapovci falvakban alsó tagozatos területi iskolái működnek.
Sport
[szerkesztés]Az NK Dinamo Trnava labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. 1966-ban alapították.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Trnava önkéntes tűzoltóegylet. (1984-ben alapították.)
- LD „Vepar” Trnava vadásztársaság (1998).
- LD „Srnjak” Trnava vadásztársaság (2006).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...678. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1675.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
