Upaszampadá

Egy burmai szerzetes upaszampadá szertartása

Az upaszampadá (páli) szó szerinti jelentése „az aszkéta hagyomány megközelítése”. A buddhizmusban ezt arra a szertartásra használják, amely során a világi gyakorló az egyház kötelékeibe lép és felvételt nyer, mint szerzetes (bhikkhu) vagy apáca (bhikkhuni). A szertartásra az esős évszakkor történő elvonuláskor (vassza) kerül sor, amely Dél-Ázsiában a monszun időszaka. A felvételt nyert szerzetesek és apácák általában számolják az utána eltelt esős évszakok számát – „öt eső óta nyertem felvételt”.

A buddhista egyházi magaviseleti szabályzat (Vinaja) szerint csupán a 20. évet betöltött személyek válhatnak szerzetesség vagy apácává. A fiatalabbak nem vehetnek részt az upaszampadá szertartáson, viszont papnövendékek lehetnek (fiúk: srámanera, lányok: srámanerí). Húszéves kor után a papnövendékek elérhetővé válnak az apaszampadára.

Egyes szervezetek megkövetelik, hogy az upaszampadá előtt egy bizonyos időn keresztül a jelentkező a világi életről már félig lemondott állapotban töltsön. Ez a felkészüléshez és a kulturális hozzászokás miatt szükséges. A papnövendékek számára előírt szabályok enyhébbek mint a teljes jogú szerzeteseké.

Hagyományosan az upaszampadá szertartást egy erre a célra megjelölt, meghatározott helyen, az ún. szimában (szima malaka) végzik, amelyen jelen kell, hogy legyen egy adott számú szerzetes: „tíz vagy akár elég öt is a nagyon félreeső területeken”.

Kapcsolódó szócikkek

• Pabbaddzsa: A világi személy otthontalanságba távozása, hogy csatlakozzon a szerzetesek közösségéhez (szó szerint: „tovább haladni”)
• Bhikkhu, Bhikkhuni

Források

• Encyclopædia Britannica (2007). Retrieved 26 Sept 2007 from "Encyclopædia Britannica Online"; "Upasampada"
• ↑ Rhys Davids & Stede: Rhys Davids, T.W. Stede, William. The Pali Text Society's Pali-English dictionary. Pali Text Society (1921-1925)