Ugrás a tartalomhoz

Tiszasziget

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszasziget
Tiszasziget címere
Tiszasziget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállásközség
PolgármesterFerenczi Ferenc (Fidesz)[1]
Irányítószám6756
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség1649 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75,8 m
Terület26,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 10′46.166667°N 20.166667°EKoordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 10′46.166667°N 20.166667°E
Tiszasziget (Csongrád-Csanád vármegye)
Tiszasziget
Tiszasziget
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Tiszasziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasziget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszasziget, régebbi nevén Ószentiván község Csongrád-Csanád vármegye déli részén, a Szegedi járás egyik legdélebbi fekvésű települése. A mai település központi része egy szigetszerű kiemelkedésen jött létre nem messze a Tisza és a Maros összefolyásától, azok egykori kanyarulataival körülölelve – erről a sajátos helyzetéről kapta jelenkori nevét is –, a mai területéhez tartozó egyes lakott helyek ugyanakkor egykoron a Tisza túlpartjához tartoztak.

Fekvése

[szerkesztés]

Szegedtől délre, Magyarország, Szerbia és Románia hármashatára közelében fekszik. A település közigazgatási területének déli határa egybeesik az országhatárral; nyugat felől Szegedhez, észak és kelet felől pedig Újszentivánhoz tartozó területek határolják.

Sokáig úgy hitték,[3] hogy a település közelében található Magyarország legmélyebben fekvő pontja (75,8 m).[4] A falutól 1 kilométerre nyugatra alakították ki a Mélypont emlékhelyet.[5] Később azonban kiderült, hogy a Tisza túlpartján, Gyálarét területének egy része egy kicsivel még mélyebben fekszik.[3][6])

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúton a Szőreg-Kübekháza-Klárafalva közti 4302-es útból kiágazó 43 104-es számú mellékúton érhető el, Újszentivánon keresztül; Térvár településrészére a 43 105-ös út vezet. Régen vasútvonal is érintette a települést, de az már nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt megszűnt, azóta a legközelebbi vasútállomás Szőregen található (Szőreg vasútállomás).

Története

[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1484-ből származik, azonban a 16. században a török dúlás folytan elnéptelenedett. 1746-ban szerbeket telepítettek ide, de miután 1783-ban Szeged megvásárolta a területet, azok nem maradhattak itt. Az akkoriban Ószentiván néven számon tartott településre dohánykertészeket telepítettek be, a szerbek pedig kissé távolabb új települést hoztak létre, Újszentiván néven. Ószentiván neve 1955-ben változott Tiszaszigetre. A falu Trianon előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Külterületi településrészei

[szerkesztés]

A település mai központjától délre, az azt egykor körbeölelő egykori folyóág (hellyel-közzel még ma is felismerhető nyomvonalon húzódott, de jelenleg már egyre nehezebben azonosítható hajdani holtág) túlpartján, egy némileg magasabban fekvő partrészen, közvetlenül az országhatár mellett fekszik Térvár nevű, egyutcás, néhány tucatnyi lakosú külterületi községrésze, mely a középkorban még önálló település volt. Első ismert említése 1450-ből származik, tehát korábbról, mint a jelenlegi anyaközségé, akkor a nevét Therwar formában jegyezték fel. 1770 körül szegedi dohánykertészek költöztek ide, akik sajátos településformát hoztak itt létre. Kedvező fekvése miatt Térvár a legnagyobb árvizeket is átvészelte.[7] A szegényes infrastruktúrájú kis településrészen, amely Szeged felől elérhető a Tisza Volán napi néhány buszjáratával is,[8] zömmel nyugdíjasok és gazdálkodásból élő családok laknak.[9]

Korábban a község határain belül egy másik, önálló településrész volt Vedresháza puszta, amelyet Vedres István alakított ki az 1800-as évek elején, a területének ármentesítésével, majd 1808-ban szegedi dohánykertészeket telepített oda, magas színvonalú kísérletező gazdálkodással. Az ígéretesen fejlődő település sorsát a hatalmas, 1816-os tiszai árvíz pecsételte meg.[7] A településnév azonban fennmaradt, sőt vasúti megállóhely is létesült ezen a néven a Szeged–Karlova-vasútvonalon; sőt miután a trianoni békeszerződést követő határmódosítás kettévágta a vonalat, a rövid megmaradt anyaországi vonalszakasznak – az itteni vonatforgalom teljes megszüntetéséig, 1959-ig – Vedresháza volt a végállomása. A megállóhely Tiszasziget központjától nyugatra, az országhatárhoz vezető út közelében volt, nem messze attól a helytől, ahol a vasútvonal, még ma is felismerhető műtárgyakkal keresztezte a közutat. A jelenkori Vedresházi tanyák nevű településrész ettől az egykori közút-vasút szintbeli keresztezéstől néhány száz méterre nyugatra található.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[16] az előző polgármester lemondása miatt.[19]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1739
1745
1714
1688
1748
1755
1656
1684
1649
201320142015201720202021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,9% románnak, 0,6% szerbnek 0,4% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% horvátnak pedig mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 19,9% (21,2% nem nyilatkozott).[21]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% szerbnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek, románnak, németnek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,3% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[22]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus plébánia
Tiszasziget temploma (1913-14)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b KNP - Magyarország legmélyebb pontja
  4. ↑ Tiszasziget - Mélypont - az ország legmélyebb pontja, a tengerszint felett 75,8 m. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  5. ↑ Tiszasziget, az ország legmélyebb pontja. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  6. ↑ Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja?. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2007. október 9. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  7. ↑ a b Tiszasziget bemutatása a település honlapján
  8. ↑ A Tisza Volán 2017-ben érvényes menetrendje Szeged és Térvár között. [2018. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  9. ↑ Szlavkovits Rita: Térvár nem a világ vége. délmagyar.hu, 2017. január 1. [2017. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  10. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  13. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  14. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  15. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  16. ↑ a b Tiszasziget települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  17. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  18. ↑ Tiszasziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  19. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  20. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  21. ↑ Tiszasziget Helységnévtár
  22. ↑ Tiszasziget Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszasziget&oldid=27481247”