Santiago del Estero
Santiago del Estero | |||
| |||
Becenév: „A városok anyja” | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Argentína | ||
Alapítás éve | 1553 | ||
Polgármester | Hugo Infante | ||
Irányítószám | G4200 | ||
Körzethívószám | 0385 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 430 280 fő (2022)[1][2] | ||
– elővárosokkal | 244 733 fő | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 182 m | ||
Terület | 2116 km² | ||
Időzóna | UTC−3 | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 27° 47′ 04″, ny. h. 64° 16′ 01″27.784444°S 64.266944°WKoordináták: d. sz. 27° 47′ 04″, ny. h. 64° 16′ 01″27.784444°S 64.266944°W | |||
Santiago del Estero weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago del Estero témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Santiago del Estero argentin város, Santiago del Estero tartomány fővárosa. 2001-ben 244 733 lakosa volt, ezzel Argentína 12. legnagyobb városa. Területe 2116 km². A Dulce folyó mentén fekszik, a 9-es út mellett, mintegy 1000 kilométerre Buenos Airestől.
Santiago del Estero a legrégebben létező, spanyol telepesen által alapított argentin város, 455 éves. Beceneve "Madre de Ciudades" (A városok anyja), mivel ez az első város, amit a mai Argentína területén alapítottak.
A város látnivalói közé tartozik az 1973-ban alapított Santiago del Estero-i Nemzeti Egyetem, és a Katolikus Egyetem, amit 1960-ban alapítottak. További látványosság a Santo Domingo Convent, azaz a katedrális és a Tartományi Régészeti Múzeum.
A Santiago del Estero Repülőtér 6 kilométerre északra található a várostól, rendszeres járatokat indítanak innen Buenos Airesbe és San Miguel de Tucumánba.
A város éghajlata szubtrópikus, száraz évszakkal, ami legtöbbször télen van, néha ősszel. Az éves átlagos csapadékmennyiség 300 mm.
A város lakosainak majdnem fele, körülbelül 100 000 ember a kecsua nyelv egy helyi nyelvjárását beszéli.
Történelem
[szerkesztés]A várost 1553. július 25-én alapították, bár egyes vélemények szerint a valódi alapítás 1550-ben történt meg. Bár ez a legrégibb város Argentínában, a régi korok építészetéből kevés őrződött meg, eltekintve néhány templomtól. Mivel a város eredetileg egy erdős területen fekszik, a 19. században erőteljes erdőirtás kezdődött. A Közép-Argentin Vasút 1884-ben érte el a várost.[3]
1950-ben gátat építettek a Dulce folyóra, ami krónikus vízhiányt okozott a városban. Ettől az időtől kezdődik a helyi könnyűipar kiépülése. A város 1970-ben érte el a 100 ezres lélekszámot.
Azonban a tartomány, melynek Santiago del Estero a fővárosa, továbbra is szegény maradt. 1993-ban zavargások törtek ki a kormányzói palota körül, mivel a kormányzati dolgozók 3 havi fizetésüket nem kapták meg. A zavargásokban mintegy 4 000 ember vett részt, épületeket romboltak, autókat gyújtottak fel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2022 Argentina census
- ↑ https://www.censo.gob.ar/
- ↑ Historical Dictionary of Argentina. London: Scarecrow Press, 1978.
- ↑ "Santiago del Estero Journal; With Fire and Fury, Argentine Poor Make a Point" New York Times. December 22, 1993.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Santiago del Estero című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.