Ugrás a tartalomhoz

Murányhuta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murányhuta (Muránska Huta)
Murányhuta látképe
Murányhuta látképe
Murányhuta zászlaja
Murányhuta zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagyrőcei
Rangközség
Első írásos említés1691
PolgármesterRobert Ševčík
Irányítószám049 02
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRA
Népesség
Teljes népesség178 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület8,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 20° 06′ 46″48.777222°N 20.112778°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 38″, k. h. 20° 06′ 46″48.777222°N 20.112778°E
Murányhuta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murányhuta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Murányhuta (szlovákul: Muránska Huta) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyrőcétől 6 km-re északkeletre, a Szlovák-érchegység keleti részén, a Hutnianska-patak völgyében, 703 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai település helyén 1652 és 1670 között üveghuta működött, a murányi uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1691-ből származik. 1715-ben 15 ember dolgozott itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUTA. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Kohári Uraság, lakosai katolikusok, határja hegyes, és középszerű, fája sok van, vagyonnyai meglehetősek.”[2]

1828-ban a falu 75 házát 622-en lakták, akik főként erdei munkákból éltek.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Hutta, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Murányhoz északra 1 1/2 órányira: 622 kath. lak., sovány határa zabot, burgonyát, kevés rozsot terem; erdeje derék; vendégfogadója, és a helység felett egy 250 lépésnyi hosszú barlangja van. F. u. h. Coburg.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Murányhuta, a javorinai völgyben fekvő tót kisközség, 69 házzal és 374, nagyobb részben róm. kath. vallású lakossal. Újabb telepítvény s a Coburg herczegi család bírja. Nevét hajdani üveghutájától vette. Lakosai nagyrészt ablakosok és üvegesek voltak, a kik árúikkal az egész országot bejárták és most is sokan űzik ezt az ipart. A helység fölött nagyobb barlang van. Róm. kath. temploma 1810-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Murány.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 353, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 212 lakosából 201 szlovák volt.

2011-ben 198 lakosából 147 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1831-ben épült.
  • A falu határában, a Predná Hora nevű magaslaton Coburg Ferdinánd bolgár cár által a 20. században építtetett neobarokk kastély áll. Ma szanatórium működik benne.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]