Ugrás a tartalomhoz

Luca Badoer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luca Badoer
Luca Badoer 2007-ben
Luca Badoer 2007-ben
Életrajzi adatai
Született1971január 25. (53 éves)
Montebelluna, Veneto, Olaszország
Nemzetiségeolasz olasz
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei1993, 19951996, 1999, 2009
Korábbi csapataiGBR Lola Racing (1993), ITA Minardi (1995, 1999), ITA Forti (1996), ITA Ferrari (2009)
Nagydíjak száma58 (49 rajt)
Világbajnoki címek0
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Első rajtkockák0
Leggyorsabb körök0
Első nagydíj
1993 dél-afrikai nagydíj
Első győzelem-
Legutolsó győzelem-
Legutolsó nagydíjBEL 2009 belga nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Luca Badoer témájú médiaállományokat.

Luca Badoer (Montebelluna, Veneto, Olaszország, 1971. január 25. –) olasz autóversenyző, 1997-től 2010 végéig Ferrari Formula–1-es csapatának tesztpilótája, 2009-ben Felipe Massa helyettese volt egészen a belga nagydíjig, ám gyenge teljesítménye miatt Giancarlo Fisichella vette át a helyét a Force Indiától Massa felépüléséig.

Badoer a Veneto tartománybeli Montebellunában született.[1] A formaautós versenyzők nagy részéhez hasonlóan ő is gokartozással kezdte karrierjét, amelyben olasz bajnok is volt.

Karrierje

[szerkesztés]

A Formula–1 előtt

[szerkesztés]

Mielőtt a királykategóriában bizonyíthatta tudását, Badoernek is végig kellett járnia az együléses pilóták pályafutását jellemző szamárlétrát. Tizenéves korában gokartversenyeken sajátította el az alapokat, életének ezt a szakaszát 1988-ban zárta le, amikor meggyőző fölénnyel hódította el az olasz bajnoki címet.

1989-ben egy Alfa Romeo volánjánál az olasz Formula–3-as bajnokságban próbált szerencsét két futam erejéig, de pontot nem szerzett. 1990-ben megszerezte első futamgyőzelmét, miután az utolsó versenyen maga mögé utasította a végső diadalért küzdő Alessandro Zanardi-t. Összetettben ez a 10. helyre volt elegendő.

1991-ben összetettbeli 4. helyezése már komoly előrelépésnek számított, többek közt a későbbi világbajnok Jacques Villeneuve-öt is meg tudta előzni. 3 futamgyőzelem, 4 dobogó, 2 pole volt Badoer mérlege, sorozatban aratott negyedik futamgyőzelmét követően azonban dizskvalifikálták egy az autón észrevett szabálytalanság miatt. Ugyanebben az évben elindult a tradicionális Macau GP-n, ahol a 12. helyet sikerült megszereznie. A Masters of Formula-3 versenyen is rajthoz állt, ahol éppen csak lemaradva a dobogóról, a 4. helyet tudta megszerezni.

1992-ben újabb mérföldkövéhez érkezett pályafutása, amikor megnyerte az F1 akkori előszobájának számító Formula–3000-es sorozatot (4 győzelem, 5 dobogó, 5 pole, 3 leggyorsabb kör) a Team Crypton csapat színeiben. Több későbbi meghatározó Formula–1-es pilótát utasított maga mögé, David Coulthard, Rubens Barrichello és Olivier Panis is a vert mezőnyben végzett.

A Formula–1-ben

[szerkesztés]
1995-ben, Silverstone-ban

Az autósport királykategóriájába, a Formula–1-be F1 1993-ban került. Első évében a kisebbik olasz csapat, a BMS Scuderia Italia színeiben versenyzett, amely az egyik leglassabb autó volt a mezőnyben, mert hiába kapta meg a Ferrari legfrissebb fejlesztésű motorjait, a Lola T93/30-as kódjelű kasztni már köszönőviszonyba sem volt a korábbi évtizedek relatíve versenyképes technikáival. Sokat elmond Badoer képességeiről, hogy a technika végigbírta, illetve befért 107% alá kvalifikáción futott időeredménye, akkor rendszeresen verte jóval tapasztaltabb, Ferrarinál is megfordult honfitársát, Michele Alboretót. Pontot egyszer sem szerzett, bár a San Marinó-i nagydíjon közel járt hozzá, hetedik lett, tehát csak egy pozícióval maradt el a pontszerzéstől. A szezon utolsó két futamára elfogyott a pénz az olasz csapatnál, amely így egyesült a jóval hosszabb múlttal büszkélkedő Minardival. A csapat azonban csupán tesztpilótaként számolt vele. A rutinosabb Alboreto-Martini páros mellett döntöttek.

1995-ben ismét versenyezhetett, miután Alboreto visszavonult. Folyamatosan pénzhiánnyal küzdött a csapat, nem érkeztek a beígért fejlesztések, így versenytempóban a szezon közepére már a középmezőnytől is leszakadtak. Időmérőkön azonban rendszeresen befértek a tabella első felébe, ebben a műfajban Badoer volt az eredményesebb, akár Martinihez, akár az őt váltó Pedro Lamyhoz viszonyítjuk eredményeit. Megbízható teljesítményét dicséri, hogy kilencszer is célba tudott érni, ha mégsem, akkor tényleg csak a technika ördöge akadályozta meg. Montrealban és a Hungaroringen is a 8. helyen futott át a célvonalon, míg Szuzukában a 9. helyen intették le. Tehát pontot ebben az évben sem szerzett.

1996-ra a Forti Grand Prix-nél kapott szerződést. Az istálló előzetes ígéretei ellenére nem tudott érdemi fejlesztési munkát felmutatni, így Badoer hiába volt gyakran több másodperccel gyorsabb csapattáránál, a vele együtt felnövő Andrea Montermininél, bő 6 másodperccel volt lassabb a pole-pozíciós időtől. 10 versenyből mindössze 6 alkalommal sikerült kvalifikálnia. Versenyeken az utolsó hely garantált volt számukra, a sok kiesés folytán ez egy 10. és egy 11. helyet eredményezett Badoernek. A gyenge eredmények folytán a még meglévő befektetők is elhagyták a csapatot, a brit nagydíjra már ki sem tudtak állni, mivel már a motorra sem tudtak pénzt előkeríteni.

A Ferrari tesztpilótájaként

[szerkesztés]
Badoer egy 2008-as év közbeni teszten, Barcelonában

1997-re ismét sehol nem talált helyet magának, így a Ferrari tesztpilótája, tartalékversenyzője lett. Ugyanebben az évben elindult az újonnan létrejött FIA GT Championshipben is, Mimmo Schiattarellával közösen. Mivel a Ferrarinál nem kapott lehetőséget versenyeken, 1999-ben visszatért a versenyzéshez, a Minardi csapatánál. Amikor Michael Schumacher a brit nagydíjon kettős lábtörést szenvedett, sokan arra számítottak, hogy ő kerül a helyére, ám mindenki meglepetésére nem őt, hanem a finn Mika Salót ültették be az autóba. Ezúttal is sereghajtó technikai színvonalon kellett bizonyítania. Edzéseken továbbra is szépen teljesített, 9:6 arányban verte ebben a műfajban későbbi Ferraris csapattársát, Mark Genét. Versenyeken továbbra sem pártolt mellé a szerencse. Legtöbbször a váltó miatt kellett idő előtt feladnia a versenyt, de kijutott számára a motor és a felfüggesztés meghibásodása is, illetve hazai versenyén Takagi Toranoszuke ütötte ki ígéretes pozícióból. A zuhogó esőben megrendezett európai nagydíjon nagyon közel került a pontszerzéshez, ugyanis - sok kiesés mellett kiváló versenyzésének is köszönhetően - a negyedik helyen haladt. Már csak 13 kör volt hátra a versenyből, amikor a Minardi váltója megadta magát. Badoer ezután a könnyeivel küszködve szállt ki az autóból.

A következő évben nagy szerepe volt abban, hogy a csapat 21 év után ismét egyéni világbajnoki címet szerzett.[2]

A 2006-os torinói téli olimpia megnyitóján egy 2005-ös Ferrarit vezethetett, ami néhány kört rajzolt a fehér színpadra, füstfelhő közepette.

2009 augusztusáig 48 versenyen látta meg a kockás zászlót, ezalatt nem szerzett pontot, ebben a műfajban ő tartja a rekordot.[3][4]

Ismét versenyzőként

[szerkesztés]
2009-ben, Belgiumban

2009-ben, miután kiderült, az eredetileg Felipe Massa helyettesének szánt Michael Schumacher nem tudja vállalni a szereplést egy korábbi motorbalesetben elszenvedett nyaksérülés miatt,[5] a Ferrari bejelentette, hogy a hátralévő futamokon Badoer vezetheti a hármas rajtszámú Ferrarit.[6][7] Ezzel Badoer tíz év után tért vissza az aktív versenyzéshez, utolsó versenye az 1999-es japán nagydíj volt.[8] Első versenye a számára teljesen ismeretlen Valencia Street Circuiten megrendezett európai nagydíj volt.

Az első gyakorláson a győztes Barrichellótól három, csapattársától, Kimi Räikkönentől 2,5 másodperccel volt elmaradva. A következő két szabadedzésen a különbség a finn versenyzőhöz képest 1,3 illetve 1,9 másodperc volt.[9] A szabadedzések során négyszer is átlépte a boxutcai sebességhatárt, így 5 400 euróra büntették.[10] Az időmérőn az utolsó helyen végzett, az előtte végző Jaime Alguersuaritól 1,5 másodperccel elmaradva.[11][12]

A versenyen Badoer lett az első olasz 15 év után, aki Ferrarit vezethetett.[13] A rajt után hat pozíciót is előre tudott jönni, végül azonban egy megpördülésnek köszönhetően a tizenehetedik helyen végzett, egy versenyzőt, Nakadzsimát megelőzve.[14] A verseny után a csapatfőnök Stefano Domenicali bejelentette, hogy Badoer vezetheti a Ferrarit a belga nagydíjon is.[15]

Teljes Formula–1-es eredménylistája

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Helyezés Pont
1993 Lola RSA
Ki
BRA
12
EUR
NK
SMR
7
ESP
Ki
MON
NK
CAN
15
FRA
Ki
GBR
Ki
GER
Ki
HUN
Ki
BEL
13
ITA
10
POR
14
JPN
AUS
0
1995 Minardi BRA
Ki
ARG
Ni
SMR
14
ESP
Ki
MON
Ki
CAN
8
FRA
13
GBR
10
GER
Ki
HUN
8
BEL
Ki
ITA
Ki
POR
14
EUR
11
PAC
15
JPN
9
AUS
Ni
0
1996 Forti AUS
NK
BRA
11
ARG
Ki
EUR
NK
SMR
10
MON
Ki
ESP
NK
CAN
Ki
FRA
Ki
GBR
NK
GER
HUN
BEL
ITA
POR
JPN
0
1999 Minardi AUS
Ki
BRA
Sér
SMR
8
MON
Ki
ESP
Ki
CAN
10
FRA
10
GBR
Ki
AUT
13
GER
10
HUN
14
BEL
Ki
ITA
Ki
EUR
Ki
MAL
Ki
JPN
Ki
0
2009 Ferrari AUS
MAL
CHN
BHR
ESP
MON
TUR
GBR
GER
HUN
EUR
17
BEL
14
ITA
SIN
JPN
BRA
UAE
25. 0

Források

[szerkesztés]
  1. Luca Badoer. Formula 1. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  2. Luca Badoer. Crash.Net. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  3. Noble, Jonathan. „Ten facts about Luca Badoer”, Autosport, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  4. Foster, Michelle. „Badoer factfile”, Sky Sports, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  5. Schumacher calls off F1 comeback. BBC Sport, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
  6. Luca Badoer helyettesíti Felipe Massát. formula.hu, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
  7. Journeyman Luca Badoer rewarded for loyalty. The Times, 2009. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)
  8. Badoer, Luca. Formula 1. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
  9. Llewellyn-Stevens, Gareth. „Ferrari's F1 gamble on Badoer in Massa's car is doomed for disaster”, Sportingo, 2009. augusztus 23.. [2009. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  10. Badoer fined four times for pit-lane speeding in practice”, Eurosport, 2009. augusztus 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  11. Valencia results: Qualifying”, BBC Sport, 2009. augusztus 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  12. F1 rivals defend Badoer's 'good job' in 'impossible' situation”, Crash.Net, 2009. augusztus 23. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  13. Luca Badoer excited by Ferrari chance ahead of European grand prix”, The Guardian, 2009. augusztus 19. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  14. Valencia results: Full race timings”, BBC Sport, 2009. augusztus 23. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.) 
  15. Strang, Simon: Domenicali: Badoer to keep seat. autosport.com, 2009. augusztus 23. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Luca Badoer
A Wikimédia Commons tartalmaz Luca Badoer témájú médiaállományokat.