Hegyi billegető
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Motacilla cinerea Tunstall, 1771 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A hegyi billegető elterjedési területe
nyári költőhely
egész éves
téli
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyi billegető témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi billegető témájú médiaállományokat és Hegyi billegető témájú kategóriát. |
A hegyi billegető (Motacilla cinerea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Marmaduke Tunstall angol ornitológus írta le 1771-ben.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- európai hegyi billegető (Motacilla cinerea cinerea) – Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet
- kanári-szigeteki hegyi billegető (Motacilla cinerea canariensis) – Kanári-szigetek és Madeira; alul élénkebb sárga, háta zöldes
- azori hegyi billegető (Motacilla cinerea patriciae) – Azori-szigetek; sötétebb sárga, fehér sáv csak a szem mögött található
- Motacilla cinerea melanope
Előfordulása
[szerkesztés]Svédország déli részétől kezdődően csaknem egész Európában otthonos; dél felé az Atlasz-hegységig és a Kanári-szigetekig terjed. Dél-Ázsiáig kóborol. Természetes élőhelyei a füves puszták, édesvízi tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és városi régiók.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő. Fészkelő-állománya 220-320 párra tehető. (2000-2012)[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 18-19 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 14-22 gramm.[5] Tavasszal a hím felsőteste hamuszürke, hasi része pedig kénsárga, torka fekete. A szürke színű felsőrész és a fekete torokfolt között hosszant futó fehér sáv húzódik, ugyancsak fehér sáv van a szem fölött. A szárnyakon két, alig feltűnő világosszürke szalagja van. Őszi ruházata fakóbb, torokfoltja fehéres. A szem sötétbarna, a csőr fekete, a láb szaruszínű vagy élénk világosbarna.
Életmódja
[szerkesztés]Főként vízhez kötődő rovarokkal táplálkozik, de csigákat is fogyaszt.[5]
Szaporodása
[szerkesztés]Hegyi patakok mentén, sziklafal üregeibe készíti fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll.[5]
 |
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
További információk
[szerkesztés]- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Archiválva 2016. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
