Ugrás a tartalomhoz

Klimno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klimno
Klimno látképe a Soline-öböl felől.
Klimno látképe a Soline-öböl felől.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségDobrinj
Jogállásfalu
PolgármesterNeven Komadina
Irányítószám51514
Népesség
Teljes népesség130 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 70 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 09′ 19″, k. h. 14° 37′ 21″45.155205°N 14.622364°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 19″, k. h. 14° 37′ 21″45.155205°N 14.622364°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimno témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Klimno (olaszul: Climno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Soline-öböl délkeleti partján fekszik. Az öböl környékének legnagyobb települése. Út köti össze az 1 km-re fekvő Solinéval, valamint a közúton mintegy 6 km-re fekvő Dobrinjjal. Kedvező fekvése kis kikötőjét biztonságossá teszi az Adrián tomboló szelektől a bórától és az itt jugonak nevezett sirokkótól.

Története

[szerkesztés]

Klimo valószínűleg a Soline-öböl egyik legrégibb települése. Nevét Szent Kelemen tiszteletére szentelt templomáról kapta, melyet már 1381-ben említenek a történeti források. A 15. században Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Közülük legtöbben az öböl körül telepedtek le, hogy a Frangepánok számára jelentős bevételt jelentő sótelepeken dolgozzanak. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. Klimno a 19. század közepétől a krki hajógyártás fontos bázisává vált. Hajógyártó üzemét a század második felében Svetozar Jurić alapította, a sziget egyik legrégibb hajóépítő üzeme volt. A település viszonylagos kis mérete ellenére az itteni hajóépítésnek a mai napig nagy hagyományai vannak. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1880-ban 61, 1910-ben 70 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 121 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Kelemen pápa tiszteletére szentelt templomát már a 14. században említik. Egyhajós épület félköríves apszissal. Történelmi magja romantikus stílusú. A templomot 1823-ban és 1926-ban megújították.

A település ritka példája Krk-sziget azon településeinek, amelyek harmonikusan rendeződtek el a part mentén. A település a román kori templom körül alakult ki. Magja összeépült kőházakból állt, külső lépcsőkkel, boltíves teraszokkal és ereszcsatornákkal. A tetők oromzatosak, kicsi ablakok, tűzhelyek belül, erős kémények kívül. A legrégebbi házak a 16. században épültek. A házak mellett szárazon rakott kőből épített, növényi anyagokkal borított melléképületek találhatók.[2]

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 61 75 85 70 103 91 104 97 93 87 98 100 115 121

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]