Ugrás a tartalomhoz

Brzac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brzac
Kilátás Cresről a Krk-sziget nyugati részére, középen Brzac házai fehérlenek.
Kilátás Cresről a Krk-sziget nyugati részére, középen Brzac házai fehérlenek.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségKrk
Jogállásfalu
PolgármesterDarijo Vasilić (PGS)
Irányítószám51511
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség174 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″45.085400°N 14.453800°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″45.085400°N 14.453800°E
SablonWikidataSegítség

Brzac (olaszul: Bersaz) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati csücskén Krk városától 12 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, de a legközelebbi tengerparttól csak 1 km-re fekszik. A falutól remek kilátás nyílik a tengerre, a Krk és Cres szigetek közötti szorosra. A Marnja-öböllel és a kis tengerparti Glavotok településsel erdei út köti össze. Tőle keletre mindössze néhány száz méterre található a szomszédos Milohnići falu.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg már a 15. század előtt is létezett, mindazonáltal a szigetnek ez a része ekkor még csak gyéren volt lakott. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. Az utolsó e nyelvet beszélő ember Mate Bajčić Gašpović 1875-ben halt meg. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek.

A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 147, 1910-ben 162 lakosa volt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Lakói mindig mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. Noha a tenger nincs messze az itteniek megélhetésében nem játszott jelentős szerepet. Az utóbbi időben újra sokan kezdtek foglalkozni olajbogyó termesztéssel. Az itteniek megélhetésében turizmus is fontossá vált, bár nem nélkülözhetetlen.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
147 162 153 164 164 162 190 186 237 225 177 137 108 111 137 172
Glavotok- A Szeplőtelen fogantatás templom és a ferences kolostor

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falutól 2 km-re északra található a kis Glavotok település. Itt a Frangepánoknak már a 14. században nyári rezidenciájuk állt, melynek egy 1277-ben épített, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt kápolnája is volt. 1473-ban Frangepán VII. János a birtokot a ferences harmadrendnek adományozta. 1479 körül rövid ideig a pálosoké volt, majd visszakapták a ferences atyák. Kolostoruk 1507 és 1509 között épült fel a Frangepánok háza helyén.
  • A mai Szeplőtelen fogantatás templomot 1507-ben építették.[4] A templom egyhajós gótikus épület, gótikus szentélyboltozattal, kórussal és sekrestyével. A kórust a 17. században meghosszabbították, a homlokzatot 1879-ben újították meg. A templomban értékes márvány oltár áll, oltárképén a Szűzanya a kis Jézussal ismeretlen mester alkotása a 17. századból. A kolostornak gazdag glagolita kézirat és könyvgyűjteménye van. Az itt található festmények és liturgikus tárgyak a 17. és 18. századból származnak. Itt őrizték azt az 1483-ból származó glagolita misekönyvet, amely Zágrábban látható.[5] A kis Glavotok település a 20. század második felében épült ki a kolostor köré. A kolostor közelében kemping és magánszállások is találhatók.
  • Glavotok közelében a Čavlena-öböl felett áll a Szent Krizogonusz (Sveti Krševan) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt kis ószláv templom, melyet 1100 körül építettek. Háromkaréjos kőből épített épület boltozott apszissal. A templomhoz a szomszédos Milohnići faluból vezet egy erdei ösvény, de a glavotoki kolostortól is vezet ide egy 4 km hosszú ösvény.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.