Ugrás a tartalomhoz

Durián

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Durián
A nagy gyümölcsök egy londoni piacon
A nagy gyümölcsök egy londoni piacon
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Helicteroideae
Nemzetség-
csoport
:
Durioneae
Nemzetség: Durio
L., 1763
Faj: D. zibethinus
Tudományos név
Durio zibethinus
L., 1774
Szinonimák
  • Durio acuminatissimus Merr.
  • Durio stercoraceus Noronha
Elterjedés
Elterjedési területe (a zöld az eredeti élőhelye, a lila ahová betelepítették)
Elterjedési területe (a zöld az eredeti élőhelye, a lila ahová betelepítették)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Durián témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Durián témájú médiaállományokat és Durián témájú kategóriát.

A durián (Durio zibethinus) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj.[1][2][3]

A Durio nemzetség típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A durián eredeti előfordulási területe Indonézia szigetvilága volt, azonban manapság sok más szigetre, valamint Ázsia déli és délkeleti részeire és Ausztrália északi és északkeleti részeire is betelepítették.

Nemzetségének a legismertebb és legtöbbet termesztett faja. Sok helyen fontos gyümölcsnek számít. Arról lett nevezetes, hogy a gyümölcse egyesek számára visszataszító bűzű, míg másoknak kellemes illatú. A nemzetségéből csak a durián található meg a nemzetközi piacokon; több termesztett változatát is kialakították. Főleg a termesztett gyümölcsök a keresettebbek és több pénzt is érnek.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

A faanyaga vörösesbarna.[5] A durián a szabad természetben, azaz a sűrű alföldi erdőkben, akár 45 méter magasra is megnőhet; a termesztett változatok nagyjából csak 10-15 méteresre nőnek meg. A kérge sötétvörösen barna, és alaktalan sávokban hámlik. A levele elliptikus vagy lándzsás, 10-15 centiméter hosszú és 3-4 centiméter széles; tapintásra papírszerű; a felső része sima, míg az alsón számos pikkelyke érezhető. A nagy levélnek 15 levélér párja van. A levélnyelek 1-1,5 centiméteresek és derékszögben ülnek. A virágai virágzatokba tömörülnek; ezeknek a nyele 5-7 centiméteres. Fehér vagy krémszínű szirmai 5 centiméter hosszúak és 2 centiméter szélesek. A termésének az átmérője különböző méretű lehet, a 15 centimétertől a 25 centiméterig változhat. A gyümölcs színe a zöldtől a sárgásbarnáig változik; számos különböző méretű és alakú tüske borítja. A magva gesztenyebarna; a termés vastag, de puha, fehér vagy sárga színű hús takarja be.[5]

Életmódja

[szerkesztés]

A virágzás délután kezdődik és estére teljesedik ki. A megporzást a denevérek végzik. Reggelre a virágok szirmai elhullnak, csak a termőtájak maradnak meg.[5]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Plant List: A Working List of All Plant Species. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
  2. Durio zibethinus at worldagroforestry.org
  3. A traveler´s guide to Durian Season Archiválva 2015. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben at yearofthedurian.com
  4. ST Foodies Club – Durian King. The Straits Times, 2006. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 25.)
  5. a b c Brown, Michael J.. Durio – A Bibliographic Review. International Plant Genetic Resources Institute (IPGRI) (1997). ISBN 92-9043-318-3. Hozzáférés ideje: 2014. június 3. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Durio zibethinus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]