Ugrás a tartalomhoz

Aschaffenburg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aschaffenburg
Aschaffenburg címere
Aschaffenburg címere
Aschaffenburg zászlaja
Aschaffenburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületAlsó-Frankföld
JárásAlsó-Frankföld
Rangjárási jogú város
PolgármesterKlaus Herzog (SPD)
Irányítószám63701–63743 (régi: 8750)
Körzethívószám06021
RendszámAB
Testvérvárosok
Lista
  • Saint-Germain-en-Laye (1975–)
  • Perth (1956–)
  • Miskolc (1996–)
Népesség
Teljes népesség72 444 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1,098 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m m
Terület62.57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″49.975750°N 9.147800°EKoordináták: é. sz. 49° 58′ 33″, k. h. 9° 08′ 52″49.975750°N 9.147800°E
Aschaffenburg (Bajorország)
Aschaffenburg
Aschaffenburg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Aschaffenburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aschaffenburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban. Aschaffenburg járás székhelye, de közigazgatásilag nem része. Ismert „a Spessart kapujaként” is, a hegységhez való közelsége miatt, illetve „bajor Nizzaként”, mert kellemes az éghajlata. Bár Bajorországban fekszik, lakói nem bajoroknak, hanem Frankföld lakóinak tartják magukat, annak ellenére, hogy a történelmi Frankföldnek Aschaffenburg nem volt része, mivel a mainzi érsekséghez tartozott. A településen található sok nagyvállalat, köztük a DPD futárcég is. Lakosainak száma 72 444 fő (2022. december 31.).[1]

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Majna két partján terül el, Németország délnyugati részén, Frankfurt am Maintól 41 kilométerre.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1668 és 2022 között
Lakosok száma
1526
18 093
32 199
30 861
59 838
59 240
67 681
68 986
69 928
72 444
1668190019191945197019852012201520172022
Adatok: Wikidata

Közeli települések

[szerkesztés]

Johannesberg, Glattbach, Goldbach, Haibach, Bessenbach, Sulzbach am Main, Niedernberg, Großostheim, Stockstadt am Main és Mainaschaff.

Kerületei

[szerkesztés]

Aschaffenburg 10 kerületre oszlik:[2][3]

  • Aschaffenburg (belváros), (Stadtmitte/Innenstadt és Stadtmitte/Aschaffenburg-Ost:) ca. 22.857 fő (2014-ben), 841 ha
  • Damm: 13.013 fő, 731 ha
  • Schweinheim: 10.848 fő, 1598 ha
  • Nilkheim: 5.409 fő, 802 ha
  • Obernau: 4.857 fő, 810 ha
  • Leider: 3.302 fő, 317 ha
  • Strietwald: 3.241 fő, 755 ha
  • Österreicher Kolonie: 1.671 fő, 32 ha
  • Gailbach: 1.705 fő, 316 ha
  • Obernauer Kolonie: 941 fő, 45 ha

A Majna bal partján csak Nilkheim és Leider fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Az Aschaffenburg név (a középkorban Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg) eredeti jelentése „vár a nyárfás folyó partján”. Ezt az Aschaff folyóról kapta, ami a város egyes részein átfolyik.

Története

[szerkesztés]
Schloss Johannisburg

A Spessart nyugati peremén, a Majna partján épült városban és környékén a legkorábbi településnyomok a kőkorszakból származnak. Aschaffenburg eredetileg az Alamanni törzs egyik települése volt. Később római légiók állomásoztak itt; erődjük romjain a frankok építettek várat később. A középkorban a város Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg néven volt ismert.

Szent Bonifác kápolnát emelt Szent Márton tiszteletére és Benedek-rendi kolostort is alapított a városban. 989-ben Willigis érsek kőhidat építtetett a Majnán. 1122 körül Adalbert igyekezett növelni a város jelentőségét.

Történetére a würzburgi és mainzi püspökök, később herceg-érsekek rivalizálása nyomta rá bélyegét. Aschaffenburg 1814 óta tartozik Bajorországhoz.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Osztrák emlékmű az Österreicher Kolonie kerületben
  • Johannisburg - A Majna partján magasodó Johannisburgot, mely eredetileg frank erőd volt a mainzi hercegérsekek második rezidenciájukká építették ki. Öt tornya közül a legrégebbi, mely fiatornyokkal ékesített még gótikus vonásokat mutat. A négy erőteljes saroktorony és a négyzetes épülettömb azonban 1605-1614 között épült késő reneszánsz stílusban, vöröses homokkőből. Belső termeit utóbb klasszicista stílus szerint korszerűsítették. Az épületet a második világháború után múzeum céljára állították helyre. Híres képtárában (Staatsgalerie) többek között az idősebb Lucas Cranach, Mathis Grünewald, Van Dyck, Rubens, Ruisdael alkotásai láthatók.
  • Pompejanum - A Pompejanum nevű villa a Majna partján áll. I. Lajos bajor király építtette 1842-1849 között, mely egy Pompeiiben feltárt épület másolata.
  • Városháza (Rathaus) - az egykori városfal tövében található.
  • Stiftskirche St. Peter und Alexander - 12.-13. századi háromhajós, kereszthajós alapítványi templom. A rendház a templom északi oldalán helyezkedik el. Gyönyörű, 13. századi kerengőjének minden egyes oszlopfőjét növényi ornamentika díszíti. Az egykori kanonokházban (Stiftskapitelhaus) rendezték be a templom műkincseinek múzeumát. A múzeumban található többek között Matthias Grünewald utolsó festménye az 1525-ből való Krisztus siratása, Lukas Cranach 1520 körül készült Krisztus feltámadása című képe és Hans Vischer 1530 táján készült Madonna domborműve, valamint Tilman Riemenschneider a Három királyok imádása című alkotásának töredéke.

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti az A3-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Schafnaburgi Lampert - 1243-tól 1275-ig Egri püspök valamikor az 1200-as évek elején itt született. Lambertust még a tatárjárás idején IV. Béla magyar király hívta meg Magyarországra, az egri püspöki székbe.
A Johannisburg kastély képe tükröződik a Majna vizében

Híres aschaffenburgiak

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Aschaffenburger Anzeiger, 16. Mai 2007 sowie Präsentation der Stadt zur Bevölkerungsentwicklung Archiválva 2013. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF-Datei; 2,9 MB)
  3. Die Einwohnerzahlen der Stadtteile sind angegeben mit Stand 31. Dezember 2014 nach Angaben der Stadtverwaltung.

Források

[szerkesztés]