Ugrás a tartalomhoz

Pižinovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pižinovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállásfalu
Irányítószám20357
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség1 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pižinovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pižinovac falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 54, közúton 72 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 6 km-re délre Neretva völgyének alsó részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1890-ben 31, 1910-ben 4 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A háborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 2 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 31 0 4 0 0 11 26 39 28 0 0 13 2

(1857 és 1880 között, 1900-ban, 1921-ben, 1931-ben és 1981-ben lakosságát Slivno Ravnohoz, 1991-ben pedig Lovorjéhez számították)

Gazdaság

[szerkesztés]

A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A II. világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]