Ugrás a tartalomhoz

Zavala (Slivno)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zavala
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSlivno
Jogállásfalu
Irányítószám20355
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség0 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 48″, k. h. 17° 32′ 02″42.980000°N 17.534000°E
SablonWikidataSegítség

Zavala falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 59, közúton 78 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 17, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 13 km-re délkeletre Neretva-folyó deltavidékétől délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett le a slivnoi területen. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 97, 1910-ben 143 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések mint Zavala kiürültek. A településnek 2011-ben mindössze 1 állandó lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 97 105 123 143 0 0 164 157 116 64 17 0 2 1

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1880-tól 1910-ig településrészként.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szent Alajos kápolnát Zavala lakói építették az I. világháború után. Homlokzata felett egy harang számára kialakított harangtorony található. A II. világháború után kommunista bérencek a Szent Alajos képet összetörték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
  • Geni.com:Slivno (horvátul)
  • Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb