Ugrás a tartalomhoz

Szilsárkány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilsárkány
Parasztbarokk lakóház
Parasztbarokk lakóház
Szilsárkány címere
Szilsárkány címere		 Szilsárkány zászlaja
Szilsárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterKéri Károly (független)[1]
Irányítószám9312
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség685 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 17° 15′ 19″47.539569°N 17.255331°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 17° 15′ 19″47.539569°N 17.255331°E
Szilsárkány (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Szilsárkány
Szilsárkány
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Szilsárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilsárkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Rábaköz középső részén, Csornától 9 kilométerre délre helyezkedik el.

Szomszédai: Pásztori 2 kilométerre északkeletre, Rábacsanak 3 kilométerre délkeletre, Szil 5 kilométerre délre, Sopronnémeti 4 kilométerre nyugatra, Bogyoszló 7 kilométerre északnyugatra, és Csorna 9 kilométerre északra.

A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépítésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a nagy forgalmú 86-os főút, amelynek két oldalán terülnek el Szilsárkány lakóterületei. Északi határában elhalad az M86-os autóút is, amelynek egy csomópontja is van itt (Bogyoszló–Szilsárkány-csomópont).

A térség alsóbbrendű útjai közül Szilsárkány déli határában ér véget a Pápát a Rábaközzel összekötő 8408-as út és a Téttől idáig elnyúló 8419-es út. Bágyogszovát-Rábapordány felől a 8423-as út vezet idáig, Bogyoszlón át Kapuvárig a 8601-es út, Sopronnémeti-Magyarkeresztúr felé pedig a 8602-es út indul a településről.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Porpác-vasútvonala érinti, de megállási pontja itt nincs a vonalnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ezért Szil-Sopronnémeti vasútállomása kínálja, a községtől 4 kilométerre nyugatra.

Éghajlat

[szerkesztés]

A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.

Élővilág

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Története

[szerkesztés]
Az Oltáriszentség tiszteletére szentelt római katolikus templom
Az evangélikus templom

A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség birtoka volt. Őket a Nádasdy család és több kisebb birtokos követte.

A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.

A reformáció során 1576-ban prédikátor térítése nyomán, a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a protestánsoktól a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be az evangélikusok életében; 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.

A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.

1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.[m 1]

A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború, amelyben 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Mai élete

[szerkesztés]
A 86-os főútnak a községen átvezető szakasza
Az orvosi rendelő
A Baditz-kastély
A Hőgyész-kúria

A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.

A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.

1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.

Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos alapfokú oktatás és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.

A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.

Tánccsoport is működik a községben.

A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus és a katolikus egyházközséghez tartoznak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Egry Csilla (független)[3]
  • 1994–1998: Némethné Endrődy Margit (független)[4]
  • 1998–2002: Fluck Tamás (független)[5]
  • 2002–2006: Zöld Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Zöld Péter (független)[7]
  • 2010–2012: Zöld Péter (független)[8]
  • 2012–2014: Szalai Miklós (független)[9]
  • 2014–2019: Szalai Miklós (független)[10]
  • 2019–2024: Szalai Miklós (független)[11]
  • 2024– : Kéri Károly (független)[1]

A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
659
650
652
711
686
684
685
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,6% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,6%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 2,9% (18% nem nyilatkozott).[13]

Látnivalók

[szerkesztés]

A falu nevezetes szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  9. ↑ a b Szilsárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. ↑ Szilsárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  12. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  13. ↑ Szilsárkány Helységnévtár

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Érdekes, hogy 1872-ben izraelita iskola is működött a faluban 12 tanulóval. Az intézmény további sorsáról nincs adat.
  2. ↑ A 45 alakos, nagyméretű képen a község lakóit örökítette meg.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilsárkány&oldid=27476345”