Ugrás a tartalomhoz

Pecsely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pecsely (Peceiu)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségAlsóbán
Rangfalu
KözségközpontAlsóbán
Irányítószám457032
SIRUTA-kód140235
Népesség
Népesség813 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″47.124150°N 22.862375°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″47.124150°N 22.862375°E
SablonWikidataSegítség

Pecsely település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Kraszna és Alsóbán között fekvő település.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1890 és 2021 között
Lakosok száma
620
890
1095
1208
813
18902011201220132021
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]

Pecsely neve 1205-1235 között kétszer is említve volt a Váradi regestrumban peres ügyek kapcsán, Pechey, Rechel neveken.

1270-ben Pechel, 1481-ben Petsei, Pecsel, 1508-ban Peczel, 1753-ban Petserd, 1808-ban Petsej-nek írták.

Az egykor Kraszna vármegyéhez tartozó község 1481-ben Valkó, 1594-ben és 1658-ban Somlyó tartozéka volt.

1341-ben Pechel birtokba Dancs mestert akarták beiktatni, de ez ellen Vincze tasnádi plébános tiltakozott, azt állítva, hogy ez a Szent Mihály egyház birtoka.

1547-ben a birtokon való osztozáskor azt egyenlően osztották fel Sarmasági András felperes és Báthory Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.

1669-ben Báthory Zsófia rendelkezése szerint Pecsely, mint a "somlyai jószág" tartozéka, évenként 224 kősót tartozott kiszállítani és két ökröt adni.

1808-ban Petsejben gróf Kendefi Elemérnek is van birtoka.

1847-ben 157 görögkatolikus lakosa volt, melyből 153 görögkatolikus, 4 izraelita volt.

1890-ben 620 lakosából 15 német, 605 oláh, 15 izraelita. A házak száma ekkor 138 volt.

Pecsely a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 214–219. o. Online elérés