Ugrás a tartalomhoz

Oroszmező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oroszmező (Rus)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségOroszmező
Rangközségközpont
Irányítószám457290
SIRUTA-kód142505
Népesség
Népesség613 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 27″, k. h. 23° 35′ 40″47.274055°N 23.594395°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 27″, k. h. 23° 35′ 40″47.274055°N 23.594395°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszmező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oroszmező (románul: Rus) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágy megyében, Nagyilondától délre, a Szamos bal partján fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Oroszmező nevét az oklevelek 1325-ben említették először Symisne néven a kezdetekben a szomszéd hasonnevű patakról elnevezve, majd 1366-ban Wruzmezeu, 1381-ben Oruzmezeu néven.

A falu a Sombori nemzetség-beli Márton fia János birtoka volt, aki azt az Apaffyaknak adta zálogba. Az Apaffyak 1325-ben Bánfi Dénes fiának Tamásnak adták át.

A Bánfiak 1381 évi osztozkodásakor a birtok Régeni Bánffy István fiának, Györgynek jutott.

1381-től az 1700-as évek elejéig a Bánffy és Kendi rokon családok birtoka volt.

Az 1857 évi összeíráskor 166 lakosa volt.

1886-ban 1055 lakosából 6 római katolikus, 1010 görögkatolikus, 7 helvét hitű, 32 zsidó lakosa volt.

1891-ben 1048 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 997 görögkatolikus, 10 református, 1 lutheránus, 50 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Oroszmező, Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma kőből épült 1892-ben az előző 1709-ben épített fatemplom helyett. Anyakönyvet 1826 óta vezetnek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.