Lacići
| Lacići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Magadenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31542 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Terület | 33,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 11″, k. h. 18° 13′ 02″45.636351°N 18.217278°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 11″, k. h. 18° 13′ 02″45.636351°N 18.217278°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lacići falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 36, közúton 47 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 18, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban ez egy mocsaras, folyóágakkal tele terület volt, melyen a Vučica folyt keresztül és amelynek helyenként a medrét sem lehetett pontosan megállapítani. A mocsáron Koska felé átvezető utat csak a helyiek ismerték. Egy ilyen átjáró vezetett keresztül Lacićinél is, a falu pedig erről (laz, prijelaz) kapta a nevét. (Lacići határában ma már kitűnő csatornahálózat található, melyen hidak vezetnek át.)
Lacići annak a 18 szlavóniai falunak az egyike, ahova a török megszállás idején kálvinista magyarokat telepítettek. A kálvinista papok kihasználták a katolikus papok hiányát és elkezdték terjeszteni a térségben a kálvinista hitet. A lakosság rendkívül sokat szenvedett. Mind a török, mind a később a bécsi kamara alatt a hadak pusztításai és az adók kimerítették az embereket, így a megművelt területeket nem mindenhol lehetett megművelni és a népesség szó szerint éhezett. Gyakran elöntötte az árvíz is. A falu 1698-ban „Lazich” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 7 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Lacicse” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lacsics” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lachich” néven 119 házzal, 728 katolikus lakossal találjuk.[3]
1857-ben 915, 1910-ben 923 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 351 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 915 | 854 | 869 | 936 | 929 | 923 | 834 | 922 | 884 | 862 | 832 | 627 | 537 | 466 | 408 | 351 |
Gazdaság
[szerkesztés]A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. A Koska felé fekvő erdőben található egy szarvasmarhatelep, míg a vad szabadon barangol a környező erdőkben. A vadgazdálkodásról a helyi vadásztársaság gondoskodik. Lacićiben található vadászház is, egy kisebb kastély, melynek látványa megragadja az erre járók képzeletét. Lacićitól aszfaltúton mehetünk Koško, Šljivoševci és Beničanci felé. A Šljivoševci felé vezető út mellett egykor téglagyár működött, melynek létesítményei még ma is látszanak. A mellette fekvő halastavaknál sporthorgász központ működik. A falutól délre olaj- és gázmező terül el.
Nevezetességei
[szerkesztés]Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.
Kultúra
[szerkesztés]KŠU „Sveti Rok” Lacići kulturális és sportegyesület
Oktatás
[szerkesztés]A tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.
Sport
[szerkesztés]Az NK Viktorija Lacići labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Lacići önkéntes tűzoltó egyesület, alapítva 1934.
- UŽ Lacići nőegyesület
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...365. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Magadenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
