Ugrás a tartalomhoz

Kršinci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kršinci
Utcarészlet.
Utcarészlet.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségPogorács
Jogállásfalu
Irányítószám31433
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség88 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 55″, k. h. 18° 10′ 10″45.448611°N 18.169444°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 55″, k. h. 18° 10′ 10″45.448611°N 18.169444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kršinci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kršinci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 41, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főúttól délre, a Breznica-patak felső folyása mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A „Lipovac” nevű régészeti lelőhelyen talált rézkori település maradványai alapján területe már az őskorban is lakott volt. Késő bronzkori település maradványai kerültek elő a falutól keletre, a Krdija-hegység keleti lejtőin, a Breznica-patak völgye felé lejtő teraszon is, ahol az egykori lakóházak falain kívül számos durván és finoman megmunkált cseréptöredék is előkerült. Közelében még régebbi, újkőkori település maradványait találták. A leletek részben a Starčevo-kultúra késő szakaszához, részben a Sopot-kultúrához tartoztak.

A falu középkori létezésének nyoma nincs és az 1698-as kamarai összeírásban sem szerepel. A település valószínűleg 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett, amikor a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melyhez Kršinci is hozzá tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Kersincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kerssincze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kerssincze” néven 97 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 194, 1910-ben 359 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a horvát, 10%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 126 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
194 273 476 354 325 359 384 479 413 403 403 335 207 152 138 126

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi plébánia filiája.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1933-ban alapították.
  • Kršinci lótenyésztő egyesület.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • A község honlapja (horvátul)
  • Az első katonai felmérés térképe
  • Hrvatski arheološki godišnjak 8/2011. (horvátul)
  • Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača. (horvátul)

További információk

[szerkesztés]