Ivánka Csaba
| Ivánka Csaba | |
 | |
| Született | 1948. április 17.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1996. június 4. (48 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (20/2-1-646) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánka Csaba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivánka Csaba (Budapest, 1948. április 17. – Budapest, 1996. június 4.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.
Élete
[szerkesztés]A Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakát 1973-ban Vámos László osztályában végezte el. A színházrendező szakon Ádám Ottó tanítványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait.
Pályáját a Bartók Színházban kezdte, majd 1974–1981 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja. 1982-től 1996. június 4-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színész-rendezője volt. Vendégművészként a Radnóti Színpadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban játszott és rendezett.
Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János mellett társszerzője a Kőműves Kelemen című rockballadának, s hagyatékban maradt Nagy Árpáddal ÓCEÁN – A Magellán story címmel írt rockoperája.
Testvére: Ivánka Mária, sakkozó, nemzetközi nagymester, kilencszeres magyar bajnok.
Felesége Bartos Zsóka, az Egyetemi Színpad, a Katona József Színház, a Nemzeti Színház, végül a Magyar Színház művészeti munkatársa. Gyermekei: Ivánka Zsófia (1975) és Ivánka Vince (1977).
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész-70; rendező-14; szerző:-6; ugyanitt huszonegy színházi felvételen is látható.[3]
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Hlesztakov, Gogol: A revizor
- Lipitlotty, Csokonai: Karnyóné
- Szellemfi, Szigligeti: Liliomfi
- Valentin, Shakespeare: A két veronai
- Lothar gróf, Oscar Straus: Varázskeringő
- Lucentio, Shakespeare: A makrancos hölgy
- Orin, O'Neil: Amerikai Elektra
- Vojnyicev, Csehov: Platonov
- Lucifer, Madách: Az ember tragédiája
- Ulysses, Shakespeare: Troilus és Cressida
- Candide, Voltaire: Candide – prózai és musical változatban is
- Énekes, Kertész Ákos: Huszonegy
- Göncöl Pál, Kertész Ákos: Családi ház manzárddal
- Ádám-Jézus, Balogh-Kerényi: Csíksomlyói passió
- Péter, Shakespeare: Romeo és Júlia
- Csubakov, Gogol: Háztűznéző
- Bíró, Ben Jonson: Volpone
- Valér, Hubay Miklós: Tüzet viszek
- Tudós, Madách: Az ember tragédiája
- 8. esküdt, Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
- Borgia főpap, Németh László: Gelilei
- Torda, a táltos, Szörényi-Bródy: István, a király
- Lanzalo Gobbo, Shakespeare: A velencei kalmár
- Don Gusman de Hübele, Beaumarchas: Figaro házassága
- Teiresziász, Szophoklész: Antigoné
- Júdás, Schwartz-Green-Tebelak: Godspell
- Vackor, Shakespeare: Szentivánéji álom
- Cervantes-Don Quijote, Leig-Wasserman: La Mancha lovagja
- Magyarországi látogató, Németh László: Széchényi
Filmjei
[szerkesztés]- Fuss, hogy utolérjenek! (1972, rendező: Keleti Márton) – Fuvolás
- Tisztesség, becsület (1972, rendező: Horváth Tibor) – Jánku
- Pirx kalandjai – Vikend a Marson (1973, rendező: Kazán István, Rajnai András)
- A törökfejes kopja (1973, rendező: Zsurzs Éva) – Menyhért
- Kenyér és cigaretta (1975, rendező: Csányi Miklós) – Zotyó
- Bach Arnstadtban (1975, rendező, Katkics Ilona) – Gimnazista
- Giordano Bruno megkísértése (1975, rendező: Kabay Barna)
- Gazdag szegények (1980, rendező: Karinthy Márton)
- Elveszett illúziók (1982, rendező: Gazdag Gyula) – Keresztes Mihály
- Rest Miska (1982, rendező: Csányi Miklós) – Miska
- A hét varázsdoboz (1985, rendező: Babiczky László) – Hisziapiszi
- Parancsra tettem (1984, rendező: Hajdufy Miklós)
- Aranyidő (1987, rendező: Katkics Ilona)
- Főúr, írja a többihez (1989, rendező: Babiczky László)
- Eszmélet (1989, rendező: Madaras József) – Dr. Bak
Főbb rendezései
[szerkesztés]- Horváth Péter: Kamarambó, a senki fia
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
- Valéry: A lélek és a tánc
- Mrożek: Ház a határon
- Csokonai: Karnyóné szerelme
- Sultz Sándor: Barátaim, kannibálok
- Remenyik Zsigmond: Kard és kocka
- Kovács Attila-Asztalos István: Szellőjáró köpönyeg
- Dosztojevszkij: Egérlyuk
- Dunai Ferenc: Párhuzamos pofonok
- Határ Győző: Elefántcsorda
- Szép Ernő: Kávécsarnok
- Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
- Bródy Sándor. A tanítónő
- Shakespeare: Othello
Zenekari tagságai
[szerkesztés]Alapítója, zeneszerzője, szövegírója és énekese volt a Topó Neurock Társulatnak (1982–92), majd a TOPÓ HUNGAROCK TRUPP-nak (1994–96).
Lemezei
[szerkesztés]- FURNÉR 1 – a „Kenyai Hanglemezgyártó Vállalat felvételei alapján (szegény)házi kiadásban”, 1987
- AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK – az Automex és a Kerorg Kft. kiadásában az első magyar rockzenei CD-R,OM 1995
- TOPÓ NEUROCK TÁRSULAT – A MI FORRADALMUNK – '89 KARÁCSONY – restaurált koncertfelvétel a CrossRoads Records Kiadásában, 2005
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Rajz János-díj (1986)
- Jászai Mari-díj (1988)
- Tamási Áron-díj (1995)
Emlékezete
[szerkesztés]- A Magyar Rádió SZÍNÉSZMÚZEUM című sorozatának emlékműsora: NYISD KI APÁM A KAPUDAT – IVÁNKA CSABA SZEREPEIBŐL PAPP ZOLTÁN VÁLOGAT. Sorozatszerkesztő: Sződy Szilárd.
- Kisfaludy András dokumentumfilmje: NEUROCK – IVÁNKA CSABA EMLÉKÉNEK – 1989-2001. Operatőr: Sasvári Lajos – Szereplők: Ivánka Csaba, Hollósi Frigyes, Kézdy György, Kerényi Imre, Lázár Kati, Mácsai Pál, Nagy Árpád, Papadimutriu Athina, Papp Zoltán, Rubold Ödön, Vas Zoltán Iván, Bartos Zsóka, és a zenésztársak közül: Lakatos Bétoven Dezső, Merena Sándor, Patai Tamás.
- Az emlékére 2000-ben létrehozott alapítvány kuratóriuma évente Ivánka Csaba-díjat adományoz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 112021, https://port.hu/jump/person-112021, 2020. június 25.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ 2011. november 9.-i lekérdezés
Források
[szerkesztés]- Életrajza az Ivánka Csaba Alapítvány honlapján
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda (1996)ISBN 963 7943 862
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 12.)