Bakóvár
Bakóvár (Bacova) | |
Bakóvár látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Rang | falu |
Községközpont | Buziásfürdő város |
Irányítószám | 305101 |
SIRUTA-kód | 155430 |
Népesség | |
Népesség | 1502 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 29[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 118 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 39′ 50″, k. h. 21° 33′ 00″45.663889°N 21.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 50″, k. h. 21° 33′ 00″45.663889°N 21.550000°E | |
Bakóvár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóvár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakóvár, 1910-ig Bachóvár (Bakovár, románul: Bacova, németül: Bakowa) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól 24 km-re délkeletre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a kincstári erdőbirtok betelepítését megszervező kerületi biztosról, Bachó Jánosról kapta.
Története
[szerkesztés]1783–1786-ban száz sváb telepes család alapította. 1795-ben 35 felső-magyarországi magyar család, később szlovákok települtek be, de legnagyobb részük továbbköltözött. Helyükre 1820-ban csehországi német és cseh és szlovák földművesek és iparosok költöztek. A többi nemzetiség a németséghez asszimilálódott.
A 19. század közepétől virágzásnak indult bortermelése (rajnai rizling, ottonel muskotály, oportó, siller fajták). A filoxéra idején az Amerikában dolgozó bachóváriak onnan hoztak ellenálló szőlőtöveket. Mára a németek elköltözésével a bortermelés is megszűnt.
1921-ben a román földreform idején román telepeseknek osztottak ki földeket, de többségük az 1950-es évekig visszaköltözött szülőfalujába. A szocializmus idején csak német tannyelvű iskolája működött, oda jártak a román gyerekek is.
1945-ben 438 sváb lakóját hurcolták kényszermunkára a Krasznodar környéki szénbányákba, közülük 57-en haltak meg ott. Az 1980-as–90-es években a svábok többsége Németországba települt.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 2099 lakosából 1971 volt német, 71 magyar, 39 román és 14 szlovák anyanyelvű; 2005 római katolikus, 34 ortodox és 13 evangélikus vallású.
- 2002-ben 1312 lakosából 1312 volt román, 105 német, 50 magyar, 36 cigány, 21 szlovák és 13 ukrán nemzetiségű; 1099 ortodox, 219 római katolikus, 136 pünkösdista, 30 baptista és 16 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma neogótikus stílusban, 1865 és 1867 között épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Helmut Wettel: Der Buziaser Bezirk. Temesvar, 1919
További információk
[szerkesztés]- A faluból elszármazott németek webhelye (németül) (angolul)
- Adatlap és fotók a katolikus templom orgonájáról (németül)
- A falu úrbéri térképe 1823-ból [2]
Képek
[szerkesztés]-
A római katolikus templom
-
Temetőkápolna