Ugrás a tartalomhoz

Válás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A válás (avagy a házasság felbontása) a házasság vagy házastársi egység megszüntetése, a házassággal kapcsolatos jogi kötelezettségek és felelősségek megszüntetése és/vagy átszervezése, a házassági kötelék megszüntetése adott ország és/vagy állam jogszabályai szerint. A válással kapcsolatos jogszabályok világszerte nagyon különbözőek lehetnek, de a legtöbb országban szükséges, hogy bíróság vagy más hatóság jogi folyamatban mondja ki a válást, kitérve közben a házastársi tartásdíj, gyermekelhelyezés, gyermekláthatás, a szülővel töltött idő, gyerektartás, vagyonelosztás, a tartozások elosztása kérdéseire. A legtöbb országban a törvény megköveteli a monogámiát, így a válással lehetővé válik mindkét korábbi partner számára az újraházasodás; azokban az országokban, ahol a többnejűség engedélyezett, de a többférjűség nem, a válással a nő számára lehetővé válik az újraházasodás.

A válás nem azonos a házasság megsemmisítésével, ami a házasságot érvénytelennek nyilvánítja; a különválással, amikor a de facto külön élést jogilag is elismertetnek.

A válásnak számos oka lehet, a szexuális inkompatibilitástól a személyiségek kibékíthetetlen ellentétéig.[1]

A magyar Polgári Törvénykönyv a válásról többek között ezt írja:

„A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.”

A hivatalos eljárás során a bíróság rendszerint dönt a házasság felbontásáról, a közös (ingó és ingatlan) vagyon megosztásáról, a közös gyermekek szülői felügyeleti jogának további gyakorlásáról (korábban gyermekelhelyezés) és ennek függvényében szabályozhatja a kapcsolattartás rendjét is. A házas feleknek józanul átgondolt, viszályoktól mentes légkörben meghozott döntés esetén lehetőségük van arra, hogy közös szándékuk bejelentésével és előzetes megegyezésükkel kérjék érvényes házasságuk felbontását. Ebben az esetben a bíróság a hivatalosan előtte megkötött egyezséget hagyja jóvá, amennyiben annak törvényes akadálya nincs. Ilyen lehet valamelyik fél vagy közös gyermek részre jelentős hátrányt okozó megállapodásbeli kitétel.

A házassági szerződés ugyan számos esetben leegyszerűsíti a válással járó procedúrát, de ennek előfeltétele, hogy az minden kérdésre kiterjedő, a hatóság előtt érvényes és betartható legyen. A házassági szerződés akkor érvényes, ha azt közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

A válás okai és következményei

[szerkesztés]

Általánosságban az egyik fél által előidézett hűtlenséget, anyagi gondokat, illetve alkoholproblémát szokás emlegetni a házasság további fenntartását ellehetetlenítő körülmények között. Sok esetben nyilvánvaló, hogy a felmerülő vitaforrások rizikója már a házasságkötést megelőzően is fennállt, azonban azt az előidéző titkolta, míg a másik fél kellő rálátás hiányában nem ismerte fel időben.

Azonban a felszín alatt húzódó valódi okok között találjuk azt az igen összetett és komoly társadalmi szocializációs problémát, hogy a felekben házasságkötés előtt nem alakul ki a (külső és belső) konfliktusok megfelelő, érzelmileg érett kezelésének készsége. Emellett óriási gondot okoz a szülőkről való érzelmi leválás hiánya, a már felnőtt gyermekük feletti befolyásuk fennmaradásával visszaélő anyós, ritkábban após[forrás?] jelensége és az otthonról hozott aszociális attitűd kezeletlensége. Ez utóbbi sok esetben nem más, mint a káros szülői minta készségszintű elsajátítása, amin jellemzően csak magas önismerettel rendelkezők képesek önerőből túljutni.

Amikor a korábbi házastársak külön utakra lépve folytatják életüket, sokszor egymás érzelmi elengedésének megélésével küzdenek. Ennek sikertelensége és gátja a bosszú, ami hamar kialakul, amint a másik új párt talál és boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatba kerül. Ilyenkor válik a közös gyermek a gondozó szülő eszközévé, jellemzően a kapcsolattartás akadályozásával, a szülői elidegenítéssel és ellenneveléssel. Mindez beláthatatlanul káros következményekkel jár úgy a gyermekre, mint az elvált szülőkre és azok környezetére is. Az elvált szülők gyermeke gyakorta kerül ún. lojalitás-konfliktusba, azaz (legalábbis a felszínen) választani kényszerül édesanyja és édesapja szeretete között.

Egyes nem reprezentatív felmérések szerint a magyarországi hajléktalan férfiak jelentős többsége a válás következményeként került utcára[forrás?], miután nem tudták egymást kifizetni a közös ingatlanból, de a gyermeket az anyánál helyezte el a bíróság, ezért kényszerűen neki kellett elköltöznie.

Megelőzés

[szerkesztés]

A váláshoz kapcsolódó tevékenységet folytató szakemberek (pszichológusok, családterapeuták, mediátorok) szerint az önismeret folyamatos fejlesztése mellett legfontosabb a megfelelő szintű őszinte, és időbeni kommunikáció. Számos lehetőség létezik, amit a házasságuk felbontása mellett döntők jelentős többsége nem merít ki mielőtt meghozza döntését. Jelen társadalmunk konfliktuskerülő, egymástól elforduló szociális hangulata mintegy leszoktatta az egymással együtt élő embereket arról, hogy megbeszéljék a problémáikat.

Az önzetlenség előtérbe helyezésével és a vita alapjául szolgáló ok haladéktalan feltárásával a legtöbb esetben a házasság megromlásához, azaz a váláshoz vezető eszkalálódó konfliktus elfajulása elkerülhető.

Adatok

[szerkesztés]

Magyarországon a válások közel 75%-át a feleségek kezdeményezik.[forrás?]

1977 óta évről évre több házasság szűnik meg, mint amennyi létrejön, azaz mára körülbelül egymillió elvált ember él Magyarországon. Túlnyomó többségük nő.[2]

Az elmúlt 40 évben hozzávetőleg a kétszeresére növekedett a válások száma – a tendencia pedig tovább emelkedik.[3]

1980 1990 2001 2010 2011
Ezer házasságkötésre jutó válás 346,0 374,8 559,6 672,1 649,0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Covenant Divorce Recovery Leader's Handbook - Page 166, Wade Powers - 2008
  2. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz14.pdf
  3. 6. Házasságkötés és -megszűnés. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. február 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Roderick Phillips: Amit Isten összekötött... A válás rövid története; ford. Nagy Mónika Zsuzsanna; Osiris, Bp., 2004 (Osiris könyvtár. Történelem)
  • Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák: válás Debrecenben, 1793–1848; Csokonai, Debrecen, 2006
  • Hársfai Katalin: Bírósági gyakorlat; Szt. István Társulat, Bp., 2008
  • Gyurkó István–Vincze Melinda: Válási kézikönyv; Givme 888, Bp., 2009
  • Somfai Balázs: A kapcsolattartás mint a gyermek emberi joga; HVG-ORAC, Bp., 2009
  • Remo H. Largo–Monika Czernin: Válás után boldog gyerekek? Hogy kiegyensúlyozott felnőttek legyenek; ford. Karczag Judit; Park, Bp., 2011
  • Tarpai Szilágyi András: Könyvecske a házasság és válás keresztyéni módjáról; KRE Puritanizmuskutató Intézet–Fekete Sas, Bp., 2012 (Medgyesi Pál puritán kiskönyvtár)
  • Hársfai Katalin: A házassági semmisségi perek a DC után; Szt. István Társulat, Bp., 2013
  • Tóth Gábor Ákos: Családrobbanás. Elszakadás, válás, fel lehet-e készülni rá?; Publio, Bp., 2013
  • Singer Magdolna: Ki vigasztalja meg a gyerekeket? Válás és gyász a családban; HVG Könyvek, Bp., 2015
  • Deliága Éva: Ketten háromfelé. Válás gyerekkel; HVG Könyvek, Bp., 2018 (A terapeuta esetei)
  • Nagy Sándor: "Engesztelhetetlen gyűlölet". Válás Budapesten, 1850–1914; BFL, Bp., 2018 (Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából)
  • Válási mediáció a gyerekek szempontjából; szerk. Rúzs Molnár Krisztina; Pólay Elemér Alapítvány–Iurisperitus, Szeged, 2018 (Lectiones iuridicae)
  • Válás és ami körülötte van; Centrál Könyvek, Bp., 2019 (Nők lapja műhely)
  • Földházi Erzsébet: "Hun házasodunk hun meg elválunk". Párkapcsolatok megszűnése és új kapcsolatok kialakulása; L'Harmattan–Könyvpont, Bp., 2019 (Ars sociologica)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]