Ugrás a tartalomhoz

Utahraptor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Utahraptor
Evolúciós időszak: Kora kréta, 139–134,6 Ma
A Utahraptor rekonstrukciója
A Utahraptor rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Dromaeosauridae
Alcsalád: Dromaeosaurinae
Nem: Utahraptor
Kirkland, Gaston & Burge, 1993
Fajok
  • U. ostrommaysorum Kirkland, Gaston & Burge, 1993 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Utahraptor témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Utahraptor témájú médiaállományokat és Utahraptor témájú kategóriát.

A Utahraptor (nevének jelentése 'utahi rabló'[1]) a dromaeosaurida dinoszauruszok legnagyobb ismert neme, amely a kora kréta kor valangini időszakában jelent meg és a barremi korszakának végén tűnt el, tehát körülbelül 139-134,6 millió évvel ezelőtt élt.[1]

Anatómia

[szerkesztés]

A Utahraptor hiányos holotípusa koponyatöredékekből, egy sípcsontból, karmokból és néhány farokcsigolyából áll. Egyes részei arra utalnak, hogy az állat kétszer nagyobb volt a Deinonychusnál.[1] Más dromaeosauridákhoz hasonlóan a Utahraptor a második lábujján egy hatalmas görbe karmot viselt; az egyik példányhoz egy 22 centiméteres karom tartozik, melyről azt gondolják, hogy az élő állaton elérhette a 24 centimétert is. Körülbelül 7 méteres testhosszával és mintegy 500 kilogrammos tömegével a Utahraptor félelmetes ragadozó lehetett.[1]

A feltételezés szerint közeli rokona volt a kisebb Dromaeosaurusnak és az óriás mongóliai dromaeosauridának, az Achillobatornak.[1][2]

Bár tollak sosem kerültek elő a Utahraptorral kapcsolatban, a filogenetikus zárójelezésből (a jóval bazálisabb kládok tulajdonságai alapján levont következtetésből) származó bizonyíték alapján minden dromaeosaurida rendelkezhetett e függelékekkel. A Microraptor, az egyik legrégebben ismert dromaeosaurida, filogenetikailag jóval kezdetlegesebb a Utahraptornál.[3] Mivel a Microraptor tollas volt, feltételezhető, hogy ez a tulajdonság a Dromaeosauridae család valamennyi tagjára jellemző volt. Nem valószínű, hogy a tollak többször fejlődtek ki a dromaeosauridák között, így az a feltételezés, hogy a Utahraptor tollatlan volt, külön bizonyítékot igényelne.[4] Emellett az, hogy a Velociraptor legalább részben tollas volt, szintén arra utal, hogy a tollak nem vesztek el a nagyobb, fejlettebb dromaeosaurida nemeknél sem.[5]

Felfedezés

[szerkesztés]

A Utahraptort James Kirkland, Robert Gaston, és Donald Burge fedezte fel 1991-ben, a Utah állam keleti részén levő Grand Countyban, a Cedar Mountain-formáció Yellow Cat és Poison Strip nevű tagozataiban.[1] A radiometrikus kormeghatározás alapján a Cedar Mountain-formáció ezen részei 134,6, de egyes leletek 139 millió évvel ezelőtt rakódtak le. [6] A típuspéldányt a Kelet-Utahi Főiskola Őslénytani Múzeumában (College of Eastern Utah Prehistoric Museum) helyezték el, de a legnagyobb Utahraptor fosszília-gyűjtemény a Brigham Young University birtokában van.

A típusfajt, a Utahraptor ostrommaysorumot (a nem egyetlen ismert faját) a Peabody Természetrajzi Múzeum (Peabody Museum of Natural History) őslénykutatójáról, John Ostromról és a Dinamation International alapítójáról, Chris Maysről nevezték el. James Kirkland az állat speciális karmával kapcsolatos elképzeléséhez felhasználta egy szobrász, Raymond Persinger ötleteit is.

Popkulturális hatás

[szerkesztés]
  • Robert T. Bakker Raptor Red című regénye egy Utahraptor történetét meséli el az állat szemszögéből.
  • A BBC Dinoszauruszok, a Föld urai és a History Channel Jurassic Fight Club című sorozatában látható a Utahraptor viselkedésének és életmódjának elméleti rekonstrukciója. Az állat mindkét műsorban (egy, a fejen levő kisebb tarajtól eltekintve) szinte teljesen tollak nélkül jelenik meg, emellett az előbbiben Európában is látható, annak ellenére, hogy a maradványait csak Észak-Amerikában találták meg, az utóbbiban pedig több anatómiai pontatlanság figyelhető meg, például az elcsavart helyzetben levő kezek.
  • A Utahraptor a Dinosaur Comics című webes képregény egyik főszereplője. Az állat ebben a műben tollak nélkül látható.
  • Két Utahraptor gonosztevőként jelenik meg az Őslények országa 11. – A pöttömszauruszok támadása című animációs filmben.
  • Paul Zindel Raptor című regénye egy olyan továbbfejlődött, tollatlan Utahraptor fajt mutat be, amely egy barlangrendszerben él a mai Utah államban.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Kirkland, J.I., Burge, D., and Gaston, R. (1993). „A large dromaeosaur (Theropoda) from the Lower Cretaceous of Utah”. Hunteria 2 (10), 1-16. o. 
  2. Turner, Alan H., Pol, Diego; Clarke, Julia A.; Erickson, Gregory M.; and Norell, Mark (2007). „A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight”. Science 317 (5843), 1378–1381. o. DOI:10.1126/science.1144066. PMID 17823350. 
  3. Xu, X., Zhou, Z., Wang, X., Kuang, X., Zhang, F. and Du, X. (2003. január 23.). „Four-winged dinosaurs from China”. Nature 421 (6921), 335–340. o. (Hozzáférés: 2010. június 7.) 
  4. Prum, R., Brush A.H. (2002). „The evolutionary origin and diversification of feathers”. The Quarterly Review of Biology 77, 261–295. o. DOI:10.1086/341993. 
  5. Turner, A.H., Makovicky, P.J.; Norell, M.A. (2007). „Feather quill knobs in the dinosaur Velociraptor”. Science 317 (5845), 1721. o. DOI:10.1126/science.1145076. PMID 17885130. 
  6. Kirkland, J.I., Madsen, S.K.. The Lower Cretaceous Cedar Mountain Formation, eastern Utah: the view up an always interesting learning curve. Fieldtrip Guidebook, Geological Society of America, Rocky Mountain Section, 1–108. o. (2007) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Utahraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.