Umeälven
Ume-folyó | |
Az Ume-folyó a torkolata közelében, Umeåban | |
Közigazgatás | |
Országok | Svédország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 467 km |
Forrásszint | 525 m |
Vízhozam | 442,5 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 26820 km² |
é. sz. 65° 57′ 18″, k. h. 15° 01′ 15″65.955055°N 15.020808°E | |
Torkolat | Merenkurkku szigetvilága |
é. sz. 63° 44′ 36″, k. h. 20° 19′ 12″63.743327°N 20.319901°E | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ume-folyó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Umeälven Észak-Svédország egyik legnagyobb folyója. Az Ume szó etimológiája vitatott. Az älv, illetve határozott alakban älven szó svédül folyót jelent.
Földrajzi leírása
[szerkesztés]Az Ume folyó 467 km hosszú. Vízgyűjtő területe 26 820 km², közepes vízhozama a torkolatánál 442,5 m³/s.[1] Az Överuman tóból ered a norvég határ közelében, Lappföld délnyugati részén, Storuman község területén. Délkeleti irányba folyik, Umeå városa közelében éri el a Balti-tenger Botteni-öblét, annak svédül Kvarkennek nevezett szűkületénél. Deltatorkolata felett az Obbola-híd ível át Holmsund és Obbola helységek között. A folyó Lycksele község, Vindeln község. Vännäs község és Umeå község területét érinti. Nagyobb lakott települések a partján Storuman, Lycksele és Umeå.
A folyó a felső szakaszán több természetes és duzzasztásos tavon halad át. A legnagyobb ezek közül a Storuman (352 m tszf). További jelentősebb tavak a Gäuta, az Ajaure és a Gardiken.
Legjelentősebb mellékvize a Vindelälven, ami csaknem ugyanolyan hosszú, mint az Ume-folyó és Vännäsby mellett, a tengertől csak néhány tíz kilométerre csatlakozik. A második legnagyobb mellékfolyó a Juktån. További mellékvizei közül említést érdemel a Gejmån, a Jovattsån, a Tärnaån, a Kirjesån, a Gierjesån a felső szakaszon, valamint a Ramsan az alsó szakaszon.
A folyó energiáját gyakorlatilag egész hosszában vízerőművek aknázzák ki. Évi össztermelésük nagyságrendileg 10 TWh.[2] Közülük, és egyben az országban a legnagyobb a Stornorrfors, 600 MW teljesítménnyel, Umeå közelében. A vízerőmű mellett fedezték fel a 80-as években a több ezer éves norrforsi sziklarajzokat, Svédország legészakibb ilyen emlékeit.
Stornorrforsnál hallépcső épült a lazac felfelé vándorlásának lehetővé tételére. A vízerőmű közelében halivadék-tenyésztés is folyik.
-
A folyó Lycksele városában
-
Ugyanott éjjel 11-kor
-
A Stornorrfors vízerőmű a sziklarajzok felől
-
Lazacivadék-nevelő telep
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Umeälven.com. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 9.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ume älv című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.