Tuanake
Tuanake (Mata-rua-puna) | |
Tuanake felül nézetből | |
Közigazgatás | |
Ország | Franciaország |
Tengerentúli terület | Francia Polinézia |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2007) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Szigetcsoport | Raeffsky-szigetek |
Terület | 6 km² |
Hosszúság | 9,5 km |
Szélesség | 6,5 km |
Időzóna | UTC-10 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 16° 39′, ny. h. 144° 13′16.650000°S 144.216667°WKoordináták: d. sz. 16° 39′, ny. h. 144° 13′16.650000°S 144.216667°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuanake témájú médiaállományokat. |
Tuanake vagy Mata-rua-puna egy apró atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Tuanake a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Tuanake a Reffsky-szigetek középső részén található, Tahititől 545 km-re keletre. A háromszög alakú atoll, melynek legnagyobb hosszúsága 9,5 km, legnagyobb szélessége 6,5 km, a területe 6 km². 26 km²-es lagúnájába egyetlen sekély tengerszoros vezet az óceánból, ezért hajóval be lehet jutni a belsejébe. Az atoll legközelebbi szomszédja Hiti 7,5 km-re fekszik keletre.
Az atollon emberek nem élnek.
Története
[szerkesztés]A nyugat számára Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó fedezte fel Tuanake szigetét 1820. július 15-én.[1][2] Bellinghausen az atollnak a Raevsky nevet adta.[3] 1840. december 20-án szintén a szigeten járt még Charles Wilkes amerikai felfedező, aki a szigetet a polinéz Tunaki néven említi, majd átnevez Reid Island névre.[1]
A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor élt néhány ember (1850 környékén).[4]
Közigazgatás
[szerkesztés]Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Haraiki, Raroia, Takume, Katiu, Taenga, Nihiru atollok és a lakatlan Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[5] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
- ↑ Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, éditions Karthala, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
- ↑ Names of the Paumotu Islands, with the Old Names So Far As They Are Known Archiválva 2012. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben J.L. Young dans The Journal of the Polynesian Society, Volume 8, No. 4, December 1899, p.264-8 (angolul)
- ↑ Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
- ↑ Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
További információ
[szerkesztés]- Atoll lista (franciául) Archiválva 2007. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben