Ugrás a tartalomhoz

Tollfarkú erszényesegér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tollfarkú erszényesegér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Erszényesmókus-szerűek (Petauroidea)
Család: Tollfarkú erszényesek (Acrobatidae)
Aplin, 1987
Nem: Distoechurus
Desmarest, 1818
Faj: D. pennatus
Tudományos név
Distoechurus pennatus
(Peters, 1874)
Szinonimák
  • Phalangista pennata Peters, 1874
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tollfarkú erszényesegér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tollfarkú erszényesegér témájú kategóriát.

A tollfarkú erszényesegér, vagy más néven ecsetfarkú erszényesegér (Distoechurus pennatus) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába és a Diprotodontia rendbe tartozó tollfarkú erszényesek (Acrobatidae) családjába tartozó Distoechurus nem egyetlen faja.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 10-13 centiméter, farokhossza 13-16 centiméter, testtömege 38-62 gramm. Puha, gyapjas szőre szürke színű, kivéve fehér arcát, melyen kettő kete sáv látható. Szemei nagyok, fülei kicsik és szőrtelenek. Jellegzetes bélyege, melyről nevét is kapta, mindkét oldalán sűrűn szőrözött farka. Közeli rokonával az oposszumegérrel ellentétben nincs repülőhártyája.

Elterjedése

[szerkesztés]

Új-Guinea szigetén él, a sziget indonéz és pápua új-guineai felén is előfordul.

Síkvidéki és hegyvidéki esőerdőkben honos.

Életmódja

[szerkesztés]

Éjjel aktív faj. Nappali pihenője idejére fészket készít levelekből faodvakba. Nektárral, cukortartalmú növényi nedvekkel, gyümölcsökkel és kis rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási szokásai alig ismertek. A legidősebb fogságban tartott egyed 20 hónapig élt, de a szabad természetben valószínűleg jóval kevesebb ideig élnek az egyedek.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Federschwanzbeutler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]