Tűzcsíz
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Spinus cucullatus Swainson, 1820 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzcsíz témájú médiaállományokat és Tűzcsíz témájú kategóriát. |
A tűzcsíz, kapucinus csíz vagy tűzpinty (Spinus cucullatus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a valódi pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt William John Swainson francia ornitológus írta le 1820-ban, a Carduelis nembe Carduelis cucullata néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Kolumbia, Guyana, Venezuela és Puerto Rico, valamint Trinidad és Tobago területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és cserjések, valamint legelők és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenés
[szerkesztés]Testhossza 11 centiméter.[5] A hím tollazatának alapszíne vörös, feje, evezőtollai és farka fekete. Szárnyán a kúpcsőrűek alcsaládjára jellemző szárnycsík található. A tojó tollazata ennél szerényebb, alapszíne szürke, evezőtollai és farka fekete. A hímnél említett szárnycsík a tojónál is jelen van. Vörös színezet a tojónál a szárnyon kívül csak a mellen és a farktőn figyelhető meg. Egyes tojók fejtetőjén gyengébb-erősebb fekete színezet is megfigyelhető. A fiatal madarak vörösesbarnák, a szárnyon és a farkon megfigyelhető sötétebb mintával.
Tartás, tenyésztés
[szerkesztés]A tűzcsíz nagy számban tartott díszmadár, tartási és tenyésztési feltételei azonban a kezdőknek nem mindig betarthatóak. Mivel a vadon élő tűzcsízek viselkedéséről, szokásairól viszonylag keveset tudunk, így az Európában régóta jelen lévő tenyésztett állományból merített tapasztalatokat vehetjük alapul. Mark Robbins kutató vadonban szerzett tapasztalatai alapján a tűzcsízek fő költési időszaka április és június között van, amit egy másodlagos szezon is követhet november-december hónapokban. Ennek ellenére az európai tenyésztett állomány egy jelentős részét ebben az eredetileg másodlagos, téli időszakban költetik. Ennek az oka nem ismert, de ezáltal a fogságban élő állománynál is két szezon alakult ki.[6]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még nagy, egyedszáma 1500-7000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Csinos külseje és szép éneke miatt régóta kedvelt kalitkamadár, azonban a közkeletű felfogás szerint igazán nagy érdeklődés akkor éledt iránta, amikor kiderült, hogy a kanárival alkotott hibridjei között akadnak termékenyek és felcsillant a remény, hogy a vörös színt rögzíteni tudják a kanári tollazatában is. Ezt az elméletet többen több okból vitatják, azonban tény, hogy a vad állomány a tömeges méretű befogások miatt drámaian megcsappant. Az 1940-es évek óta Venezuelában illegális a tűzcsízek befogása és a velük való kereskedelem, de a XX. század elején még gyakori faj létszáma drámaian lecsökkent. Ebben az aggasztóan alacsony számban (a hobbiállatként tartott egyedek száma ennek legalább tízszerese) benne foglaltatik az a populáció is, amelyet 2000-ben Mark Robbins és csapata fedezett fel Guyanában, illetve a Puerto Ricóban fogságból szökött madarakból kialakult (ám azóta csaknem eltűnt) állomány is. A vadon élő tűzcsízek száma tovább csökken, immár nemcsak a befogásnak, hanem az élőhelyek megszűnésének is "köszönhetően". Szerencsére a legnagyobb egyedszámmal rendelkező Venezuela és Guyana egyaránt tesz erőfeszítéseket a faj megmentésére és a kereskedelemmel veszélyeztetett fajokat védő nemzetközi egyezmény, a CITES is az I. függeléken szerepelteti. Az európai, fogságban élő tűzcsízek száma stabil, a faj jól költ a tenyésztőknél, így a vadbefogás teljes mértékben szükségtelen.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 24.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 24.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2014. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 29.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- EUR-Lex - magyar neve
További információk
[szerkesztés]- Tűzpinty (Carduelis cucullata) Archiválva 2012. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Thirty odd years with the Red Siskin – finchsociety.org
- Tűzcsíz - Zottan madarai
