Sárkányfogvetemény
A görög mitológiában Arésznak, az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés istenének a forrását, őrizte egy sárkány. Ennek a később legyőzött sárkánynak a fogaiból kikelt harcosokat nevezik sárkányfogveteménynek a görög mítoszokban. A (szpartoszok Σπαρτοί „vetett emberek”) története több antik mítoszban is szerepel. A „vetett emberek” Kadmosz thébai király által megölt sárkánykígyó elvetett fogaiból növekedtek ki a földből, és születésüket követően azonnal egymásnak estek. Addig harcoltak, amíg végül csak öten maradtak életben közülük. Ők öten és Kadmosz alapították azt a hat települést, amelyekből azután Thébai városa végül létrejött és több falu (kómé) egybeolvadásából megszületett. Ezt az alapítás legendája is megerősíti, a legelőkelőbb thébai nemzetségek a szpartoszokra vezették vissza családfájukat.[2] Kadmosz Európába érkezésével kezdődtek a thébai mondakör mítoszai.
Története
[szerkesztés]Kadmosz
[szerkesztés]
Egy ógörög monda szerint – amikor Zeusz elrabolta Kadmosz[4] nővérét, Europét, hófehér bika képében a hátára csalogatta, és a tengeren keresztül Kréta szigetére ragadta[5] – Kadmosz elindult megkeresni őt. Delphoiban, a Parnasszosz hegy oldalában lévő Apollón szentély jósdájában megkérdezte, hogy hol találhatja meg elrabolt testvérét. Talányos jóslatában Püthia papnő[6][7] azt tanácsolta neki, hogy ne kutasson tovább céltalanul, hanem kövessen egy tehenet, és ott alapítson egy várost, ahol a tehén összeesik a fáradtságtól.[8] Kadmosz ezért a kapott jóslatot követve Boiótiába utazott, ahol Pallasz Athéné istennő azt kérte tőle, hogy öljön meg egy sárkányt. Kadmosz megküzdött a sárkánnyal, amely társait darabokra tépte. A küzdelmet követően az embereket egyébként szerető istennő tanácsára elvetette a megölt sárkány fogait a fölszántott földbe. A sárkányfogakból harcosok (szpartoszok, „vetett emberek”) keltek ki, akik azonnal pusztítani kezdték egymást, és az ádáz harc végén csak öt maradt közülük életben.
Az öt túlélő harcos – Khthonisz („földember”), Udaiosz („földből való”), Pelórosz („óriás”), Hüperénór („hatalmas erejű”), Ekhión („kígyó”) – és Kadmosz együtt alapították meg Kadmosz városát, amely később a Thébai nevet kapta.
Iaszón
[szerkesztés]
Hasonló mitikus történet maradt fenn a görög mitológiai hős Iaszónnal, az Argonauták vezetőjével kapcsolatban is.[9] Iaszón az Argó hajóval az argonauták segítségével kívánta megszerezni a kolkhiszi aranygyapjat.[10] Az aranygyapjút azonban éjjel-nappal őrizte Aiétész kholkoszi király sárkánya. Aiétész csak abban az esetben volt hajlandó odaadni Iaszónnak az aranygyapjút, ha a hős elveti a sárkányfogakat, és estig le is aratja. A király lánya, Médeia figyelmeztette Iaszónt, hogyan győzheti le a sárkányfogból sarjadt veteményt.[11] Félelmetes óriások nőttek ki ugyanis a földből, de Iaszón Médeia tanácsaira hallgatva kiállta a próbát és lekaszabolta az óriásokat. Iaszón azonban hűtlen lett Médeiához, és elhagyva gyermekei anyját, Kreón király lányát akarta nőül venni. Médeia őrjöngésében szörnyű bosszút állt: méreggel átitatott ruhát ajándékozott az új menyasszonynak.[12]
Publius Ovidius Naso római költő Átváltozások című, történeti érdekességű,[13] a görög-római mitológiát átfogóan bemutató műve. A hexameteres mitológiai költemény görög és római átváltozás-mítoszokat sorakoztat fel. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban szerepel Iaszon és Médeia mítosza is.[14]
|
Átváltozások …S a bikák rá bőszen azonnal – részlet, fordította Devecseri Gábor |
Sárkányfog
[szerkesztés]
A sárkány szimbóluma az ókori görög mítoszokon kívül számos nép kultúrájába bekerült. Az ókori egyiptomiak a világmindenséget jelképező uroboroszt a saját farkába harapó kígyóként vagy vicsorgó sárkányként ábrázolták. A középkorban úgy tartották, hogy a sárkányfog amulettként viselve megvéd a veszedelemtől.[16] A modern harcászatban a harcban álló felek egymás haladási útvonalának korlátozását sokszor sárkányfognak nevezett útakadályokkal érik el.[17]
Irodalom
[szerkesztés]Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc- s békeév után
Nincsen remény! nincsen remény!
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ki kicsoda az antik mítoszokban: Kadmosz (arcanum.hu)
- ↑ Kőszegi Lajos: Oidipusz archeológiája és genealógiája
- ↑ Cadmus Sowing Dragon's Teeth, Peter Paul Rubens (workshop of), 1610 - 1690 (rijksmuseum.nl) (angolul)
- ↑ Ki kicsoda az antik mítoszokban: Kadmosz – thébai király (arcanum.hu)
- ↑ Gloviczki Zoltán: Európé szerelme (okorportal.hu)
- ↑ Oxigénhiány miatt eshetett transzba Püthia (mult-kor.hu)
- ↑ Mitől esett transzba Püthia? (cultura.hu)
- ↑ Kadmoszról Részletek Robert Graves: A görög mítoszok című könyvéből (Európa Könyvkiadó, 1970) , kfki.hu
- ↑ Ki kicsoda az antik mítoszokban: Iaszón – iólkoszi királyfi
- ↑ Draskóczy Eszter: Metamorfózis, ovidiusi allúziók és az antitetikus struktúrák szerepe a Divina Commediában (doktori.bibl.u-szeged.hu)
- ↑ Az Argonauták Archiválva 2020. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (sites.google.com)
- ↑ Apollodórosz: Mitológia. Fordító: Horváth Judit (mek.niif.hu)
- ↑ Jankovits László: a száműzetés témája az északi humanista költészetben (jelenkor.net)
- ↑ Publius Ovidius Nasco és Franz Kafka átváltozástörténetei (eduline.hu)
- ↑ Publius Ovidius Naso:Átváltozások
- ↑ [1]
- ↑ Pető Richárd: Perimétervédelem járművel történő támadás ellen Archiválva 2017. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, bgk.uni-obuda.hu
- ↑ Vörösmarty Mihály: Az emberek (arcanum.hu)
Források
[szerkesztés]
- Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
- Sárkányok – II. - Az európai antikvitás és a zsidó-keresztény egyistenhit (mimicsoda.hu)
- Ókori lexikon - Cadmus (arcanum.hu)
- Ókori lexikon - Argonautae (arcanum.hu)
- Médeia (szepmuveszeti.hu)
- Guus Houtzager: A görög mitológia enciklopédiája. Ventus Libro Kiadó, Bp. 2007. 54-58.
- Vojtech Zamarovsky: Istenek és hősök a görög-római mondavilágban, Háttér Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1994, ISBN 9637455949
További információk
[szerkesztés]- Vajda Mihály: Sárkányfogvetemény, esszérészlet (litera.hu)
- Lendvai Ildikó: Sárkányfog-vetemény (nepszava.hu)
- Papp Attila Zsolt: Az emberfaj sárkányfog-vetemény (filmtett.ro)
- Lökös Zoltán: „Mondjátok hát, hogy nem reménytelen..." (tiszataj.bibl.u-szeged.hu)
- Cadmus and the dragon's teeth (theguardian.com) (angolul)
- The Story of Jason c. 1776 Woven silk and wool tapestry (rct.uk) (angolul)