Rafiapálma
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Rafiapálma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Rafiapálma témájú kategóriát. |
Rafiapálma vagy tűpálma (Raphia) az egyik nemzetsége a pálmafélék mintegy húsz fajának. Afrika trópusi övezetében és főleg Madagaszkáron őshonosak, de egy faja (R. taedigera) előfordul Közép- és Dél-Amerikában is.[1] A rafia szálakat a Raphia taedigera leveleinek az ereiből készítik, és a pálma gyümölcse az úgynevezett "brazil gubó", "uxi dió" vagy "uxi gubó".[2]
A fák 16 m magasra is megnőnek, és figyelemre méltó, hogy a szárnyasan összetett levelei, a leghosszabbak a növényvilágban. A Raphia regalisnak 25 m hosszú[3] és 3 m széles levele is ismert. A rafiapálma egytermőleveles vagy monokarp, egyszer virágzik és a magok beérése után elhal (hapaxant). Egyes fajoknak egyéni száraik vannak amelyek a termés beérése után elpusztulnak, de a gyökérzet életben marad ami újabb termő szárakat hajt.
Fajok
[szerkesztés]
Ismertebb fajok és előfordulási helyük:
- Raphia africana Otedoh – Nigéria, Kamerun
- Raphia australis Oberm. & Strey – Mozambik, Dél-Afrikai Unió
- Raphia farinifera (Gaertn.) Hyl. – Afrikában Szenegáltól Tanzániáig, dél felé Mozambik és Zimbabwe-ig
- Raphia gentiliana De Wild. – Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire), Közép-afrikai Köztársaság
- Raphia hookeri G.Mann & H.Wendl. – Nyugat- és Közép-Afrikában, Libériától Angoláig
- Raphia laurentii De Wild. – Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság
- Raphia longiflora G.Mann & H.Wendl. – Nigériától to Zaire-ig
- Raphia mambillensis Otedoh – Nigéria, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán
- Raphia mannii Becc. – Nigéria, Bioko sziget
- Raphia matombe De Wild. – Cabinda, Kongói Demokratikus Köztársaság
- Raphia monbuttorum Drude – Nigéria, Kamerun, Csád, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán
- Raphia palma-pinus (Gaertn.) Hutch. – Nyugat-Afrikában, Libériától Cabinda-ig
- Raphia regalis Becc. – Közép-Afrikában, Nigériától Angoláig
- Raphia rostrata Burret – Cabinda, Zaire
- Raphia ruwenzorica Otedoh – Kelet-Zaire, Ruanda, Burundi
- Raphia sese De Wild. – Kongói Demokratikus Köztársaság
- Raphia sudanica A. Chev. – Nyugat-Afrikában, Szenegáltól Kamerunig
- Raphia taedigera (Mart.) Mart. – Nigéria, Kamerun, Közép-Amerikában (Costa Rica, Nicaragua, Panama), Dél-Amerikában (Kolumbia, Pará (Brazília))
- Raphia textilis Welw. – Cabinda, Zaire, Gabon, Angola
- Raphia vinifera P. Beauv. – Nyugat-Afrikában, Zaire-tól Beninig
Felhasználása
[szerkesztés]Rafia rost
[szerkesztés]
A rafia rostot széles körben használják szerte a világon. Különböző dolgokat állítanak elő belőle, mint például zsineg, kötél, kosár, edényalátét, sapka, cipő és textil .
A szálat a levelek hátsó oldalán levő erezetből állítják elő. Az erezet egy hosszú, vékony szálat képez, amit lehet festeni és szőni textilanyaggá különböző termékek előállítására kezdve kalapoktól cipőkig és dekoratív szőnyegekig.
A natúr rafia szálakat exportálják és sok országban kerti kötözőanyagként használják. Különösen akkor, ha valaki szeretne a növények kötözésére "természetes" madzagot használni.
A rostoknak számos felhasználási területe van, különösen textil- és az építőiparban. Helyi környezetben a rafiapámát kötelek, pálcák és alátámasztó gerendák előállítására használják, míg a rostos ágakat és leveleket tetőburkolatok készítésére.
Rafia bor
[szerkesztés]A növény nedve cukrot tartalmaz. Hagyományosan vágást ejtenek a pálma tetején és a szivárgó tejfehér folyadékot egy felfüggesztett nagy tökben összegyűjtik. Ellentétben az olajpálmával, ez a folyamat megöli a rafiapálmát. Úgy a rafia mint az olajpálma felfogott nedve néhány nap alatt erjedésnek indul. A frissen gyűjtött nedv édes és kissé szénsavasnak tűnik. Idővel egyre több cukor erjed meg és az alkoholtartalma növekszik. Ezt a nedvet hívják rafia bornak. A rafia bor valamivel édesebb mint a pálmabor. Mindkét fajta borból desztillálással erősebb italt lehet előállítani, mint például a főleg Nigériában népszerű Ogogoro likőr. Bizonyos kultúrákban, ahol a rafia vagy az olajpálma lokálisan rendelkezésre áll, a vendégeket ezekből pálmákból nyert szeszes italokkal kínálják.
A rafiapálma nagyon fontos több társadalomban is, mint például a Bohol tartományban a Fülöp-szigeteken, Kubában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Nso-népnél Kamerunban, az Igbóknál, az Ibibio és Annang népeknél Nigéria délkeleti részén, az Urhobo és Ijaw népeknél a Niger-deltában, jorubáknál Nigéria délnyugati részén és több más nyugat-afrikai etnikumnál.
Képek
[szerkesztés]-
Az erezet kivonása az első lépés a rafia készítésében.
-
A rostokat összesodorják mielőtt megszárítják.
-
Rafiából készült „muganji táncos”, kultikus figura.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kew World Checklist of Selected Plant Families. [2017. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 6.)
- ↑ Tucker, A.: Raphia taedigera. Dried Botanical ID. Delaware State University, Identification Technology Program, CPHST, PPQ, APHIS, USDA, 2010. (Hozzáférés: 2016. július 10.)
- ↑ Hallé, F. 1977. The longest leaf in palms? Principes 21:18.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Raffia palm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
