Ugrás a tartalomhoz

Sessa Aurunca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sessa Aurunca
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeCaserta (CE)
FrazionékAulpi, Avezzano, Baia Domizia, Carano, Cascano, Cescheto, Corbara, Corigliano, Cupa, Fasani, Fontanaradina, Gusti, Lauro, Levagnole, Li Paoli, Maiano, Marzuli, Piedimonte, Ponte, Rongolise, San Carlo, San Castrese, San Limato, San Martino, Santa Maria a Valogno, Sorbello, Tuoro, Valogno
VédőszentIX. Leó pápa
Irányítószám81037
Körzethívószám0823
Forgalmi rendszámCE
Népesség
Teljes népesség20 209 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság203 m
Terület163 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 14′, k. h. 13° 56′41.233333°N 13.933333°EKoordináták: é. sz. 41° 14′, k. h. 13° 56′41.233333°N 13.933333°E
Elhelyezkedése Caserta térképén
Elhelyezkedése Caserta térképén
Sessa Aurunca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sessa Aurunca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sessa Aurunca község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében.

Fekvése

[szerkesztés]
Sessa Aurunca központja

A megye északnyugati részén fekszik, Caserta városától 27 km-re északnyugati irányban, a Monte Santa Croce lejtőin, az antik Suessa Aurunca település helyén. Határai: Carinola, Castelforte, Cellole, Falciano del Massico, Galluccio, Minturno, Mondragone, Rocca d’Evandro, Roccamonfina, Santi Cosma e Damiano és Teano.

Története

[szerkesztés]

Az ókorban az auruncusok legfontosabb települése volt. Őket i. e. 337-ben a sidicinusok űzték el. I. e. 313-ban a római kolónia lett Suessa Aurunca név alatt, és egyike volt azon római városoknak, amelynek saját pénzverési joga volt. Az 5. századtól püspöki székhely. A 7. századtól a capuai hercegek birtoka lett. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]

A településen számos, elsősorban római régészeti lelet található, amelyek közül a legfigyelemreméltóbb a husznonegy árkádos kőhíd romja.

Katedrálisát 1103-ban építették román stílusban. Padlóját mozaikok díszítik, melyen mór hatások észlelhetők. A portálja fölött Szent Péter és Szent Pál életének mozzanatait ábrázoló domborművek láthatók.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]