Ugrás a tartalomhoz

Santa María de Guadalupe királyi kolostor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guadalupei Királyi Kolostor
Világörökség
A guadalupei kolostor
A guadalupei kolostor
Adatok
OrszágSpanyolország
Világörökség-azonosító665
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV, VI
Felvétel éve1993
Elhelyezkedése
Santa María de Guadalupe királyi kolostor (Spanyolország)
Santa María de Guadalupe királyi kolostor
Santa María de Guadalupe királyi kolostor
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 21′, ny. h. 5° 20′40.350000°N 5.333333°WKoordináták: é. sz. 40° 21′, ny. h. 5° 20′40.350000°N 5.333333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa María de Guadalupe királyi kolostor témájú médiaállományokat.

A Santa María de Guadalupe királyi kolostor (teljes nevén spanyolul Real Monasterio de Santa María de Guadalupe, Santuario de la Patrona de Extremadura y Reina de las Españas) Extremadura autonóm közösség Cáceres tartományában fekszik.

Guadalupe történelmi város hagyományos, középkori épületekkel, szűk kanyargós utcákkal, értékes műemlékekkel. Azonban minden értékét felülmúlja a Nuestra Señora de Guadalupe-kolostor, melyet 1993-ban a világörökség részévé választott az UNESCO.

A monostor óriási erődszerű építmény, mely a város fölé magasodik. 1492 két jelentős világtörténelmi eseményét jelképezi: a katolikus királyok által véghez vitt reconquistát és Kolumbusz Kristóf megérkezését az Újvilágba. Emellett hatalmas értékű kincsek tárháza is. Híres szobra, a fekete Guadalupei Szűz Mária az új világ nagy részének kereszténnyé válását szimbolizálja.

Története

[szerkesztés]

A kolostort 1340 decemberében XI. Alfonz király a Salado-patak menti csata emlékére alapította, ahol október 30-án vereséget mért a mórok erőire. Eredetileg a Jeromos-rendi spanyol barátok számára készült, akik 1359-től lakták egészen 1832-ig, a rend megszűnéséig. Spanyolország 1879-ben a helyet Nemzeti Műemlékké nyilvánította. 1907-ben a Guadalupei Szűz Extremadura patrónusa lett. 1928-ban ferences szerzetesek kapták meg a kolostort, kiknek mai napig lakóhelyéül szolgál.

Legendája és a zarándoklatok

[szerkesztés]

A templom ott áll, ahol a legendák szerint a 13. században egy cáceresi tehénpásztornak megjelent a Szűzanya. A történet szerint a pásztor elvesztette egyik tehenét, s nem akadt a nyomára. Három napig kereste az erdőben, mire holtan találta nyájának tagját. Késével keresztet vetett az állat bőrén, mire az feléledt holtából, s e pillanatban tűnt fel hirtelen Szűz Mária. Utasította a pásztort, hogy menjen társaiért, és hozza őket is e helyre, mutassa meg nekik tehenét, s hogy mily csodás eset történt vele. Mikor ideérkezik a társaság, egy szoborra fognak lelni, melyet ne mozdítsanak el helyéből, hanem építsenek egy házat számára. Később pedig majd igen fontos templom fog állni e helyütt és egy nagy város fog épülni. Így szólt a Madonna kívánsága és jövendölése, mely a legendák szerint beigazolódott.

A Szent Lukácsnak tulajdonított alkotás tiszteletére valóban építettek egy kápolnát, mely egyre bővült. Később pedig kolostort is emeltek e helyen, mely ugyancsak épült-szépült és még a királyokat is zarándoklatokra késztette.

A Madonna-szobor tisztelete a 15-16. században érte el csúcspontját, mikor a spanyol földről induló felfedezők szinte kötelezően járultak a Szent Szűz tiszteletére alkotott műalkotás elé. Ekkor vált a Guadalupei Madonna igazán a spanyolok által újonnan meghódított területek védőszentjévé.

Guadalupe egy sziget neve is lett. A névadás Kolumbusznak köszönhető, ki e helyet választotta névadóként, s a Mária-szobra tiszteletére nevezte el új felfedezését. De Mexikó nemzeti szentjévé is nemesült ebben a korszakban. Spanyolországban pedig jelentős vallási illetve zarándokközponttá vált a település és kolostora. A Virgen Morena, azaz Fekete Madonna ma is Extremadura tartományának védelmező szentje.

Az épületkomplexum részei

[szerkesztés]

A teljes épületegyüttes alakja nem szabályos, területe 22 000 m²-t foglal el.

Az építkezés a 14–18. században zajlott, így a kolostoron több stílus keveredése vehető észre: mudéjar, gótikus, reneszánsz, barokk és más elemek keveréke érvényesül benne. Előtte kis tér nyílik, ahonnan lépcsőkön lehet feljutni a templomhoz.

Szent Anna-kápolna (Capilla de Santa Ana): Az épületbe lépve rögtön jobb kéz felől nyílik. Az alapító XI. Alfonz király nyugszik itt. Innen juthatunk a templomba.

A templom: gótikus stílusú 14-15. századi épület, de a 17–18. században felújították. Alaprajza latinkereszt. háromhajós. Főhomlokzata szokatlannak tűnik, nem hármas, hanem négyes tagoltságú, melyet támpillérek osztanak meg. A bal oldalán két bronzkapu található, melyen be lehet jutni az épületbe. A kapun Szűz Mária és Jézus életét ábrázoló jelenetek láthatók. A jobb oldalon egyforma kőrácsos ablakok foglalnak helyet. A homlokzat felső részén óriási rózsaablak tűnik fel. Mindezt két bástyaszerű torony határolja, melyek szinte várkapuként magasodnak a tér fölé.

A főoltár alkotói közt megemlíthetjük El Greco fiának, Jorge Manuel Theotocópulinak nevét. Mellette két síremlék található, IV. Henrik kasztíliai király és édesanyja, Aragóniai Mária sírja.

A sekrestye (La Sacristía): 28 méter hosszú és 8 méter széles épületrész. A templom ezen részében látható Francisco Zurbarán barokk festő sorozata, melyet a rend tagjairól készített 1638-1639-ben.

Kápolnák

[szerkesztés]
  • Miasszonyunk-kápolna (Camarín de Nuestra Señora): 17. századi. 42 jáspislépcsőn lehet feljutni e kápolnához, melyet Luca Giordano rokokó festményei díszítenek. Ugyanezen a helyen őrzik a Madonna szobrát. Sokan felkeresik a mai napig. Híres látogatói közt érdemes megemlíteni 13 király, Don Juan de Austria illetve Alba herceg és Hernán Cortés nevét.
  • Szent Jeromos-kápolna (Capilla de San Jerónimo): Oltárképét Zurbarán alkotta, címe: Szent Jeromos apoteózisa. Ugyancsak ebben az épületrészben helyezték el azt a török lámpást, amely a lepantói csatában a törökök vezérhajóján adott fényt, s melyet Don Juan de Austria győzelmi ajándékként Szűz Mária tiszteletére a kolostornak ajándékozott.

További kisebb kápolnái:

  • Szent Paula-kápolna (Capilla de Santa Paula): csak hajója maradt fenn a 15. századból.
  • Szent Katalin-kápolna (Capilla de Santa Katalína): 15. századi épületrész.
  • Szent Gergely-kápolna (Capilla de San Gregorio): a 15. századból származik.
  • Panteón vagy Hét Oltár kápolnája (Panteón o Capilla de los Siete Altares) 17. századi kápolna.

Kerengők

[szerkesztés]
Mudéjar kerengő

A kerengők a templomhoz csatlakoznak, de külön épületrészeket képeznek.

  • Mudéjar kerengő (Claustro Mudéjar): Két emeletes, nem közvetlenül a templomból nyílik, annak jobb oldalán helyezkedik el. 1389-1405 között jött létre. Jellemzői a patkóívek. Kútját Juan de Sevilla készítette 1405-ben. Felette majolikalapokkal diszitett toronyszerű építmény vehető észre, ez az ún. kútház.
  • Gótikus kerengő (Claustro Gótico): A korábbihoz ugyancsak jobbról kapcsolódik a 14-16. századi alkotás, melynek három emelete van. Bár kisebb, mint a mudéjar claustro, de kiképzésében, díszítésében felülmúlja azt. A középső emelet nyílásait kőrács fedi.
  • Mudéjar kerengő: a 15. századból származik, kevésbé jelentős, mint a másik kettő.

Relicario

[szerkesztés]

16. századi nyolcszögletű alappal rendelkező terem a sekrestye és a Szent Anna-kápolna között.

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Miniatúragyűjtemény (Museo de Libros Miniados): a kolostor homlokzatától balra fekvő épületrész hajdani káptalantermében elhelyezett múzeum. 86 zsolozsmás és misekönyv, a kolostorban készült miniatúrák és Zurbarán képei alkotják kollekcióját.
  • Csipkegyűjtemény (Museo de Bordados): a mudéjar kerengő nyugati oldalán, az egykori refektóriumban kereshető fel a Hímzések Múzeuma, mely 14-18. századi oltárterítőket, ruhákat, hímzett textíliákat mutat be.
  • Szobrok és festmények múzeuma (Museo de Esculturas y Pinturas): a kollekció – több más alkotó mellett – Juan de Flandes, Francisco Zurbarán, Goya, Juan Correa de Vivar, Nicolás Francés, Egas Cueman, Pedro de Mena és El Greco műveit tartalmazza.

Egyéb épületrészek

[szerkesztés]
  • Könyvtárpavilon (Pabellón de la Librería, Biblioteca y Archivo Histórico del Real Monasterio): 15. századi gótikus épületrész. A Jeromos-rendiek könyvtárát 1835-ig őrizték itt. Ekkor a könyvtárat felszámolták, és a köteteket elvitték Cáceresből. Az új könyvtár a kolostor másik, déli részében kapott helyet. Ma több mint 112 000 könyvvel, prospektussal, egyéb kiadvánnyal rendelkeznek a ferencesek. A könyvtárral ellentétben fennmaradt viszont a Jeromos-rendi archívum, bár sok értékes dokumentum eltűnt. Az archívum így is sok kódexet, pergament megőrzött a 14–15. századból.
  • Káptalani terem (Sala Capitular): az emeletes terem a templom mögött haránt irányban fekszik. Felső és alsó szintjét 1998-ban restaurálták.
  • Szentháromság-templom (Iglesia de Santísima Trinidad): 18. századi épület, az egész kolostor legújabb része. Jelenleg auditoriummá alakítják.

Források

[szerkesztés]
  • Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp., 1992) ISBN 963-7948-14-7
  • Doromby Endre: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1982) ISBN 963-243-212-6
  • Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1995) ISBN 963-243-838-8

További információk

[szerkesztés]

A kolostor honlapja