Ugrás a tartalomhoz

Somberek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somberek
Kossuth Lajos utca
Kossuth Lajos utca
Somberek címere
Somberek címere
Somberek zászlaja
Somberek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállásközség
PolgármesterCsoboth Tamás (független)[1]
Irányítószám7728
Körzethívószám69
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség1308 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 52″, k. h. 18° 39′ 44″46.081081°N 18.662261°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 52″, k. h. 18° 39′ 44″46.081081°N 18.662261°E
Somberek (Baranya vármegye)
Somberek
Somberek
Pozíció Baranya vármegye térképén
Somberek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somberek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somberek (németül: Schomberg) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Baranyai-dombság keleti peremén található. Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú területen 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Belterülete 165, külterülete 2977 hektár.

A szomszédos települések: észak felől Palotabozsok, kelet felől Dunaszekcső, délkelet felől Bár, dél felől Mohács, nyugat felől pedig Görcsönydoboka; csak kis híja van annak, hogy közigazgatási területe nem érintkezik északnyugat felől még Szebény határával is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Mohács és az 56-os főút, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Utóbbiból a község északi szélén ágazik ki nyugat felé az 56 124-es számú mellékút, mely a zsáktelepülésnek tekinthető Görcsönydobokára vezet.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a törökök kiűzése után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740 után érkeztek német telepesek Fulda-Pfalz és a Schwarzwald környékéről.

A 18-19. században a Sauska család birtokolta.

A szerb lakosság nagy része 1920 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére költözött. A második világháború után a német lakosság egy részét kitelepítették Németországba, helyükre a délvidékről menekült bukovinai székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről áttelepített magyarok érkeztek. A falu nemzetiségei békében élnek együtt.

2001-ben a lakosság 28,9%-a volt német.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Németül a település neve Schomberg. Horvátul két alak ismert: a mohácsi horvátok Šumberaknak, a vaskúti horvátok Šumbrignak nevezték a települést.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dombai Gyula (független)[4]
  • 1994–1998: Dombai Gyula (független)[5]
  • 1998–2002: Dombai Gyula (független)[6]
  • 2002–2006: Csoboth Tamás (független)[7]
  • 2006–2010: Csoboth Tamás (független)[8]
  • 2010–2014: Csoboth Tamás (független)[9]
  • 2014–2019: Csoboth Tamás (független)[10]
  • 2019–2024: Csoboth Tamás (független)[11]
  • 2024– : Csoboth Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1418
1387
1358
1300
1306
1350
1318
1308
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 40,5% németnek, 0,8 szerbnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,6% (24% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 28,1% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 1,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
katolikus templom
Szerb ortodox templom
  • Római katolikus templom
  • Szerb templom
  • Gótikus (15. századi) templom romja a falu melletti szántóföldön[14]
  • Hagyományok Háza
  • Német tájház
  • Nepomuki Szent János-szobor (1783)
  • I. világháborús emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Heine-szobor
  • Elhurcoltak emlékköve

Neves szülöttei

[szerkesztés]

Kalász Márton

[szerkesztés]

Kalász Márton (Somberek, 1934Budapest, 2021) Kossuth-díjas (2013), kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító és kritikus, a község díszpolgára a kortárs magyar irodalmi élet kimagasló egyénisége, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Jelentős költői életműve mellett meghatározó fontosságúak a német irodalmi műfordításai, valamint a hazai német kisebbség érdekében kifejtett szellemi, társadalmi tevékenysége. A Magyar Írószövetség örökös tagja, 2001-2007 között elnöke.

Josef Michaelis

[szerkesztés]
Josef Michaelis (2013)

Michaelis József író 1955-ben született. 1977 óta Villányban tanít német nyelvet és irodalmat, valamint történelmet. 1991 óta igazgató-helyettesként dolgozik az általános és alapfokú művészeti iskolában. Irodalmi pályája 1976-ban kezdődött német nyelvű írásaival. Szorosan kötődik a hazai német kisebbség mese- és mondavilágához, nemzetisége történelméhez.

Schipp Ferenc

[szerkesztés]

Dr. Schipp Ferenc matematikus 1939-ben született Sombereken. A matematikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának egyetemi tanára, aki több mint 40 éve folytat szakmai és pedagógiai szempontból is magas színvonalú egyetemi oktatói, kutatói tevékenységet. Főbb díjai: Akadémiai Díj, 1990, Szent-Györgyi Albert-díj, 1995, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2004, Széchenyi-díj, 2008, Eötvös József-koszorú, 2016.

Partnertelepülések

[szerkesztés]

Légi felvételek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  11. Somberek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  12. Somberek Helységnévtár
  13. Somberek Helységnévtár
  14. A templomrom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. február 19.)

További információk

[szerkesztés]