Ugrás a tartalomhoz

Nagyligeti Sporttelep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyligeti Sporttelep
Adatok
Elhelyezkedés Magyarország, Balassagyarmat, Kóvári út 19.

Megnyitás ideje1922
Felújítás éve1971

Méretek100 x 60 m
Felületfüves
Befogadóképesség3 000 fő
Tulajdoni viszonyok
TulajdonosBalassagyarmat Város Önkormányzata
Elhelyezkedése
Nagyligeti Sporttelep (Balassagyarmat)
Nagyligeti Sporttelep
Nagyligeti Sporttelep
Pozíció Balassagyarmat térképén
é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 19° 16′ 22″48.069167°N 19.272639°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 09″, k. h. 19° 16′ 22″48.069167°N 19.272639°E
Térkép

A Nagyligeti Sporttelep Balassagyarmat háromezer férőhelyes sportlétesítménye, ami a labdarúgás mellett az atlétikának is otthont ad. Hazai csapata 2015-ig a Balassagyarmati VSE volt.

Története

[szerkesztés]

Balassagyarmat új sporttelepének létesítését 1921 februárjában kezdeményezték a Nógrád vármegyei testnevelési bizottság ülésén. A sportbizottsági elnök, Paczolay Zoltán két helyszínre tett javaslatot, az egyik a Nagyliget, a másik az Ipoly melletti katonai tér volt. A sporttelep terveit Tiszay Géza készítette el, az építkezést Magos Dezső vezette. Az építkezést társadalmi gyűjtés előzte meg. A Magyar Országos Véderő Egyesület helyi elnöke, dr. Sztranyavszky Sándor 13 000 koronát, a vármegyei alispán, Nagy Mihály pedig építőanyagokat ajánlott fel. A gyűjtést Hanzély Gyula vállalta, de segített a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helyi szervezete és a Területvédelmi Liga is.

A sporttelep Horthy Miklós balassagyarmati látogatására kész is lett, így a kormányzó 1922. október 29-én a városháza falán lévő emléktábla mellett ezt is felavatta. Az avatóünnepségen a polgári leányiskola és a főgimnázium tanulói mutattak be gyakorlatokat. A sporttelephez ekkor tartozott egy labdarúgó pálya, egy atlétikai futópálya és egy falelátó. A befogadóképessége 3000 fő volt. Labdarúgó mérkőzéseken kívül atlétikai, motorversenyeket is rendeztek itt. Felvidék déli részének visszacsatolásakor katonai díszszemlét is tartottak itt. A lelátó a második világháború alatt elpusztult, nem építették újjá.

A világháború után rendbe kellett tenni, hogy újra lehessen itt tartani sportversenyeket, ehhez a Városi Tanács 1947-ben biztosította a forrásokat. Az 1960-as években a hazai Dózsa SE több híres csapatot is látott vendégül a Nagyligeti Sporttelepen, többek között a labdarúgó-válogatottat 1965. szeptember 25-én, kiktől 1:5-re, vagy a Győri ETO-t, 0:2-re kaptak ki. A labdarúgópályát a '60-as évek végén újrafüvesítették, 1971. május 1-én nyílt meg újra. Ugyanekkor egyesítették a Dózsa Sportegyesületet és a Vasutas Sportklubbal, létrehozva a Balassagyarmati Sport Egyesületet.

A városi önkormányzat a 2014 és 2019 közötti gazdasági programjában[1] a város nyugati határában fekvő ipari parkot is kívánják fejleszteni, területét növelni. Ezért a városi önkormányzat a sporttelep Ipoly partra költöztetését tervezte, ahol már 2015 végére elkészült a Kövi Pál Sportközpont és a hozzátartozó füves pálya, az így megüresedő sportpálya területét pedig további ipari létesítmény építésére használhatják fel.

Megközelítés tömegközlekedéssel

[szerkesztés]
Járat Megálló Távolság
3, 3C, 4, 9A
Nagyliget
240 m (gyalog 3 perc)
3, 3C, 4, 9A
Fémipari Vállalat
160 m (gyalog 2 perc)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2014-2019. gazdasági program. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 5.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]