Ugrás a tartalomhoz

Mihkel Martna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihkel Martna
Született1860. szeptember 17.[1][2]
Koonga Rural Municipality
Elhunyt1934. május 23. (73 évesen)[1]
Tallinn
Állampolgárságaészt
Foglalkozása
Tisztségeaz észt Riigikogu tagja
SírhelyeMetsakalmistu
SablonWikidataSegítség

Mihkel Martna (Paimvere, 1860. szeptember 17.Tallinn, 1934. május 23.) észt politikus, újságíró.[3]

Élete

[szerkesztés]

Egy helyi falusi iskolában tanult, majd mezőgazdasági munkás volt, ezután Tallinnban szobafestő lett. Ebben az időben ismerkedett meg az európai munkásmozgalommal, a szocializmussal és a marxizmussal. Az egyik legelső észt volt, aki e területen tevékenykedett, ezért az észt szociáldemokrácia atyjaként is ismert. Fiatalon aktívan részt vett az észt nemzeti mozgalmakban is, cikkeket publikált a Postimees-ben és a Sakalában is, valamint néprajzi gyűjtőmunkával is foglalkozott. A szocialista eszméket előbb Tallinban terjesztette, az 1880-as évek végén Tartuban élt, itt azonban összeütközésbe került Peeter Speekkel és más tartui szocialistákkal, ezért visszatért Tallinnba.

Részt vett az 1905-ös orosz forradalomban, emiatt 1906 és 1917 közt száműzetésben élt (leginkább Svájcban, Németországban és Finnországban). 1918 elején Martna, miután megismerkedett a független Finnország életével úgy döntött, hogy támogatja és előmozdítja a független Észtország ügyét. Több társával együtt megalapította az Észt Szocialista Munkáspártot (Eesti Sotsiaaldemokraatiline Töölistepartei), majd a párt balszárnyának vezetője lett.

Részt vett az észt külpolitikában is. Jaan Tõnissonnal és Karl Menninggel együtt. Ő volt Észtország első képviselője Németországban (1919). Tagja volt az észt tartományi gyűlésnek, az észt alkotmányozó gyűlésnek és a Riigikogunak. 1929 és 1934 közt a Riigikogu alelnöke volt. Az Észt Köztársaság politikai életének meghatározó alakja, az Észt Szocialista Munkáspárt vezető teoretikusa volt. 1930-ban a Tartui Egyetem díszdoktorává választották.

Válogatott munkái

[szerkesztés]
  • C. R. Jakobson (1903)
  • Punased aastad Eestis (1907)
  • Külast (1914)
  • 1917—1920. Eesti s.-d. tööliste partei poliitika, Tallinn, 1920
  • Revolutsioon, Eesti iseseisvus ja tööliste klass, Tallinn, 1920
  • 8-tunniline tööpäev (1924)
  • Mälestused iseseisvuse võitluspäevilt I–II (1927, 1930)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Mihkel Martna | Välisministeerium (észt nyelven). vm.ee . (Hozzáférés: 2022. január 21.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mihkel Martna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]