Ugrás a tartalomhoz

Migros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Migros Szövetkezetek Szövetsége
Típus

Szövetkezet

Alapítva

1925; 92 éve (1925)

Alapító

Gottlieb Duttweiler

Székhely Zürich
Termékek Szupermarketek, ételek, üzemanyag, elektronika, könyvek stb.
Bejövetel 27,41 milliárd CHF (2015)
EBIT 791 millió CHF (2015)
Alkalmazottak száma 100 373 (2015)
Weboldal www.migros.ch
A Migros székhelye Zürich-ben

A Migros Svájc legnagyobb kiskereskedelmi cége, a legnagyobb szupermarketlánc, a legnagyobb munkáltató. Egyike a negyven legnagyobb kiskereskedelmi láncnak a világon. Ezen szövetkezetnek több mint két millió tagja van.

A név a francia "mi" (ami fél vagy közepet jelent) és "gros" (ami nagykereskedelmet jelent) szavak összetételéből származik. A cég logója egy nagy narancssárga M, amelyet a Svájci újságok "narancs óriás"-nak hívnak (németül: oranger Riese, francia: géant orange, olasz: gigante arancio).

A Migros 1925-ben Zürich-ben alakult mint magánvállalkozás Gottlieb Duttweiler által, akinek az volt az ötlete, hogy csak a hat alapélelmiszert adja el alacsony áron  azoknak, akik nehezen férhettek hozzá.[1] Legelőször ő csak kávét, rizst, cukrot, pastat, kókuszzsírt, szappant árusított. Öt teherautó ment végig a falvakon eladva a termékeket. A stratégia, hogy csökkentsék a közvetítő kereskedelmet széles körű ellenállásba ütközött a versenytársak részéről, akik arra törekedtek, hogy bojkottálják ezeket a termékeket. Válaszul a fenyegetésekre a Migros saját termékeket kezdett előállítani: húst, tejet, valamint csokoládét.

Később a vezetők bővítették a készletet, valamint 1926-ban Gottlieb Duttweiler felépítette az első üzletét ugyancsak Zürichben. A második üzlet Ticinóban úgy alakult, mint egy szövetkezet. 1941-re az energikus vállalkozó sok üzletet épített, de abban az évben gyakorlatilag átalakította hálózatát, és létrehozta a Migros Szövetkezetek Szövetségét (német: Migros-Genossenschafts-Bund, franciául: Fédération des coopératives Migros, olasz: Federazione delle cooperative Migros).

1935-ben Duttweiler megmutatta a lelkesedését a bővítésre, megalapítva a Hotelplan utazási irodát. 1942-ben a Migros márka létrehozta hetiújságát, amit akkor Wir Brückenbauernek neveztek (mai nevén Migros Magazin[2]). Más vállalkozások: éttermek 1952-ben, benzinállomások (Migrol) 1954-ben, nyelviskolák (Eurocentres) 1956-ban, a Migros Bank 1957-ben, majd egy biztosító társaság 1959-ben.

Migros Genossenschafts-Bund nevében a Zürich alapú Reederei Zürich AG felépítette a H. C. Stülcken Sohn hajógyárat Hamburgban, Németországban, a teherhajó az Adele volt, amely elindult Hamburgban, 1952. július 15-én; a hajót Adele Duttweilerről, Gottlieb Duttweiler feleségéről keresztelték el.

1954-ben a Migros belépett a török piacra Migros Türk néven, partnerségben az Isztambul Városi Tanáccsal. Ezt eladták a török Koç Tartjának 1975-ben, amely a legnagyobb kiskereskedő Törökországban. 2008–2011 között a Koç Holding a legtöbb Migros Türk részvényét eladta a BC Partnersnek.

1993-ban a Migros megnyitotta első külföldi szupermarketét Franciaország egyik határ menti régiójában, Thoiry-ban.

A Migros ma

[szerkesztés]
Egy Migros szupermarket kinézete Zugban (Svájc)

A Migros mind a mai napig egy szövetkezet. Manapság a svájci lakosság nagy része tagja a Migros szövetkezetnek: mintegy 2 millió Svájc 7,2 milliós lakosságából,[3][4] így a Migros ügyfelei egy szupermarketlánc tulajdonosai. Több, mint 90%-át a termékeinek a Migros leányvállalatai gyártják.

A Migros számos esti iskolát működtet dolgozó felnőtteknek főzés, idegen nyelvek, valamint egyéb témákban. Elkötelezte magát, hogy az éves forgalom 1%-át kulturális projektek számára finanszírozza; erről egy alszervezet gondoskodik, ez az úgynevezett Migros Kulturprozent ("kulturális százalék"). 2011-ben, 117 millió svájci frankot finanszírozott erre a célra. Egy példa a Kulturprozent tevékenységére a saját lemezkiadó, a Musiques Suisses.

A szupermarketek három méretre vannak kategorizálva: M (kicsi - mint egy vegyesbolt), MM (közepes - mint egy szupermarket, pl. Penny Market, Aldi) és MMM (nagy - hipermarket, pl. Auchan, Kaufland). A cég törzsvásárlói kártyája az M-cumulus kártya.

M-Budget

[szerkesztés]
Egy csokoládé (Frey) soron egy Migrosban (Interlaken). Az M-Budget a csokoládé az alsó polcon látható.

1996-ban külföldi szupermarketek hatására[5] a Migros létrehozta az M-Budget-et hetven termékkel, amelyeknek az a célja, hogy az alacsony jövedelmű, de nagy családokat segítség. Jelenleg a termékek száma 330, beleértve mountain bike-okat, snowboardok-okat, mp3 lejátszókat, tejcsokoládékat, farmereket, cipőket, öngyújtókat stb. Az M-Budget termékeknek szabványos csomagolási színösszeállítása van: fűzöld háttérben a Migros logó és kicsi fehér szöveg ismétlődik.

Váratlanul

[szerkesztés]

Egy kis idő után a Coop mintájára a Migros is bevezette az önkiszolgáló pénztárat.[6]

A versenytársak

[szerkesztés]

A Migros fő versenytársa a Coop (Svájc második legnagyobb szupermarketlánca), ami a Migroshoz hasonlóan egy szövetkezet, de egy jobban központosított szervezet.[7] A kisebb versenytársak közé tartozik a Manor áruházlánc, illetve újabban az Aldi. Az Aldi egy nagyon nagy nemzetközi szupermarketcsoport, amely 2005-ben nyitotta meg az első Svájci üzletét, s azóta is működik. Egy másik versenytársa a Lidl, amely 2009 márciusában nyitotta meg első svájci szupermarketét.[8]

2007 januárjában a Migros 70%-os tulajdonosa lett a Dennernek.[9]

Kritika

[szerkesztés]

Egyes kritikusok, mint Sorgim, egy Svájci nonprofit szervezet (neve Migros betűinek fordított sorrendje), azt állítják, hogy a Migros elvesztette a kapcsolatot az alapító eszmékkel. Azt mondják, hogy a szövetkezet nem szabályozza demokratikusan a tagjait, mint ahogyan egykor az alapító, Gottlieb Duttweiler elképzelte. A társaság azzal érvelt, hogy most az igazgatóság dönt minden fontos üzleti ügyben, és nem úgy, ahogy az alapító elképzelte.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (franciául) "Huile de coco. Un produit des origines", Migros magazine, number 35, 29 August 2016, page 55.
  2. Names of the French editions are Pionnier Migros (1944-1947), Construire (1947-2004) and Migros magazine (since 2004).
  3. Article by Thomas Hammer in German newspaper Die Zeit (in German)
  4. Article by Constantin Seibt in Swiss newspaper WOZ Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (in German)
  5. Produits M-Budget: l'histoire d'un succès Archiválva 2007. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, on the Migros website. Retrieved 16 August 2007.
  6. Migros lässt den Kunden scannen. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  7. Article "Coop (Schweiz)" in German Wikipedia
  8. Torsten Riecke. „Lidl eröffnet ersten Laden in der Schweiz”, Handelsblatt , 2009. március 18.. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. szeptember 30.) (german nyelvű) 
  9. 'Switzerland's largest retailer, Migros, has purchased a majority stake in the country's third largest food chain, Denner. from Swissinfo. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 29.)
  10. SORGIM die unabhängige MIGROS Plattform. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Migros című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.