Mezőmadaras

Mezőmadaras (Mădăraș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Mezőmadaras
Rang	községközpont
Irányítószám	547071
SIRUTA-kód	115441
Népesség
Népesség	1207 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1003 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′, k. h. 24° 26′46.6, 24.433333333333
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőmadaras (románul Mădăraș) falu Romániában Maros megyében, Mezőmadaras község központja. A falu a Maros és a Komlód-patak közti dombság névadó községe. 2004 előtt Mezőbánd községhez tartozott.

Fekvése

Maros megyében, Marosvásárhelytől 20 km-re északnyugatra fekszik, az Erdélyi Mezőség és a történelmi Székelyföld metszésövezetében, az ún. Székely Mezőségen. 2004-től ismét önálló község. Megközelíthetősége: Marosvásárhelyről Mezőpaniton és Harcón át. Más útvonalon: Mezőbándtól 7 kilométerre fekszik.

Története

Területe ősidők óta lakott. A falu határában római emlékeket találtak. A Feketén az ún. Öregben állt egykor Feketefalu temploma. 1708-ban határában a Megyespad nevű helyen ütköztek meg a Nyúzó Mihály kapitány vezette kurucok a labancokkal. A Vásárostetőn egykor híres vásárokat tartottak. 1910-ben 2935 lakosából 1712 magyar, 1133 román, 83 cigány és 7 német. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 1282 lakosából 1009 magyar, 176 cigány és 97 román volt.

Látnivalók

• Református temploma 1804-ben épült az ekkor lebontott régi templom köveiből amely román kori volt. A templom tornya 1871-ben ledőlt, 1872-ben újat kellett építeni. A falunak ortodox temploma is van.
• A falu közepén állt az iktári Bethlen család kúriája, melynek utolsó tulajdonosa az Orbán család volt. Kertjében temették el Orbán Károly 48-as főhadnagyot, Bem hadsegédét.
• A Komlód-patak közelében sóskútja van, határában több iszapvulkán is működik. Egykor a falu közepén is tört fel ilyen forrás.

Híres emberek

• Itt született 1816-ban Pataky Pál székelyudvarhelyi református tanár, Bem segédorvosa.
• Itt született 1888. július 6-án Orbán Károly a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom egyik résztvevője. Kivégezték 1958. szeptember 1-jén Temesváron.
• Itt született 1924. május 15-én Szekeres István erdélyi magyar református lelkész, egyházi író, elhunyt 1999. október 7-én, Sepsiszentgyörgyön.

Nevezetessége: a Mezőmadaras nevű meteorit

A mezőmadarasi meteorit 1852. szeptember 4-én hullott. Bejutott a világ nagy gyűjteményeibe. Mikor az 1960-as években az amerikai űrkutatás készült a holdkőzetek fogadására, összegezték az addig gyűjtött ismereteket a kondritos meteoritokról. Ebben a munkában a Mezőmadarasit is fölhasználták. (A meteoritikában az eseményt jelöli a név: általában egy község vagy város neve, ahol a hullás történt.)

A meteoritokat ma három nagy anyagtípusba sorolva csoportosítják: kő-, kő-vas- és vasmeteoritokként. Ezek közül a kőmeteoritok két részre bonthatók, kondritokra és akondritokra. (Az akondritokban már nincsenek kondrumok.) A kondritok tizedmilliméterestől a centiméteres méretig terjedő nagyságú kicsiny gömböket, görögül kondrumokat (=magokat) tartalmazó meteoritok, s a kondritok ezekről kapták nevüket.

A kondritok a hullott meteoritok körében 85%-ot tesznek ki. Közöttük az igen ősinek tartott szenes kondritok csak néhány százaléknyi csoportot alkotnak, mert könnyen málló, elmorzsolódó anyagúak, s hulláskor többségük széttöredezik apró darabokra. Ilyen a Magyarországon hullott híres kabai meteorit is, amely azonban szép alakú, a légkörön való áthaladás nyomait olvadéksugarakkal lesimított, sugarasan-kúposan mintázott – ablatált – felületén is magán viselő darab.

A mezőmadarasi meteorit a kondritok közé tartozik. Érdekessége a viszonylag nagy széntartalma.

Külső hivatkozások

• A mezőmadarasi meteoritról
• A mezőmadarasi meteorit a londoni meteorit katalógusban.
• Vizsgálatok a mezőmadarasi meteoriton.
• A mezőmadarasi meteorit leírása a berlini múzeumban.
• Mezőmadarasi levendula fesztivál