Ugrás a tartalomhoz

Mangroveerdő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A mangroveerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.

A Pichavaram mangroveerdő
A Tonle Sap mangroveerdő Kambodzsában

Eredete, elterjedése

[szerkesztés]

A folyók torkolataiban és a hullámtöréstől egyéb módokon, például turzásokkal-lagunákkal védett brakkvizes tengerpartok árapályzónájában, az ún. mangrovepartokon (KVLEX) alakul ki az Egyenlítőtől az északi, illetve déli szélesség 25°-ig. A világ mangroveerdeinek összterülete 2000-ben 137 800 km² volt (ford.).

Növényzete

[szerkesztés]

Fafajainak többsége elevenszülő — ezek nem magvakat, hanem félig fejlett, 20–40 cm-es csíranövényeket potyogtatnak el, azok pedig a puha iszapba fúródva rögtön meggyökeresednek. Hogy az iszapból ki ne forduljanak, a fákat többnyire rugalmas horgonygyökérzet rögzíti. Az időszakos elöntések miatt a törzseket az iszapszint fölött szellőzőgyökerek (pneumatofórák) sokasága veszi körül (EÖ). A mangrove életforma' egyedi jellegzetessége, hogy a tengervízből felvett fölösleges sót a leveleken sajátos sómirigyek választják ki (KVLEX). Fajösszetétele függ az árapály erejétől és a száraz évszak hosszától is (EÖ). Az apály csúcsán az egész erdő a szárazra kerül, a dagály csúcsán csak a lombkorona áll ki a vízből.

Lombkoronaszintjében dominálnak a mangrove fajok (Rhizophora spp., Avicennia spp. stb.). A lombkorona legnagyobb magasságát (35–40 m) a nedves trópusokon éri el (EÖ). A legtöbb fajt számláló változatok Délkelet-Ázsiában fejlődtek ki; az afrikaiak és dél-amerikaiak jóval fajszegényebbek (KVLEX).

A növényzetben az elöntés mélysége és a talajvíz sótartalma szerint jellegzetes vízszintes zonalitás alakul ki:

Mangrove életmódú fák

[szerkesztés]

A karakterfajok közül „mangrove életmódú”, a lombkoronaszint felépítésében részt vevő növények a konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki:

Család Nemzetség, fajainak számával Magyar neve
medvekörömfélék (Acanthaceae) Avicennia, 9 fekete mangrove
nyálkafafélék (Combretaceae) Conocarpus, 1; Laguncularia, 1; Lumnitzera, 3 fehér mangrove
pálmafélék (Arecaceae) Nypa, 1 mangrovepálma
Rhizophoraceae Bruguiera, 7; Ceriops, 5; Kandelia, 2; Rhizophora, 8 vörös mangrove
füzényfélék (Lythraceae) légzőfa (Sonneratia), 5 mangrovealma

Elegyfák

[szerkesztés]
Család Nemzetség, fajszám
medvekörömfélék (Acanthaceae) akantusz (Acanthus), 2; Bravaisia, 2
pálmafélék (Arecaceae) datolyapálma (Phoenix), 1
palkafélék (Cyperaceae) Fimbristylis, 1
kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Excoecaria, 2
fazékfafélék (Lecythidaceae) Barringtonia, 6
füzényfélék (Lythraceae) Pemphis, 2
mályvafélék (Malvaceae) Camptostemon, 2, Heritiera, 3
szappanfavirágúak (Meliaceae) Xylocarpus, 2
mirtuszfélék (Myrtaceae) Osbornia, 1
Tetrameristaceae Pelliciera, 1
ólomgyökérfélék (Plumbaginaceae) Aegialitis, 2
kankalinfélék (Primulaceae) Aegiceras, 2
saspáfrányfélék (Pteridaceae) Acrostichum, 3
buzérfélék (Rubiaceae) Scyphiphora, 1

Állatvilága

[szerkesztés]

Speciálisan itt élnek a mangroverákok (Goniopsis cruentata).[1]

Felhasználása

[szerkesztés]

Gazdasági jelentősége főként a szénégetés alapanyagaként van (EÖ).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Urania Állatvilág I. Alsóbbrendű állatok. Gondolat Kiadó Budapest, 1977. p. 575.

Fordítás

[szerkesztés]

ford.: Ez a szócikk részben vagy egészben a mangrove című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]


Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]