Műhold
A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak vagy szatelliteknek nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.
Történet
[szerkesztés]1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított műhold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.
Elnevezések
[szerkesztés]A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.
Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.
Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük, amit még csak fokoz, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére (1957) adták.
Műholdak típusai
[szerkesztés]- Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
- Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
- Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
- Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
- Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
- Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
- Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
- Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.
A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:
- Miniműholdak 500–1000 kg között
- Mikroműholdak 100 kg alatt
- Nanoműholdak 10 kg alatt
- Pikoműholdak 1 kg alatt
Pályatípusok
[szerkesztés]- alacsony Föld körüli pálya (LEO, Low Earth Orbit) a Föld felszínétől 200–2000 km-re.
- közepes magasságú Föld körüli pálya (ICO vagy MEO, Medium Earth Orbit) a felszíntől 2000–35 786 km-re.
- geoszinkron pálya (GEO, Geosynchronous Orbit) a felszíntől 35 786 km-re.
- geostacionárius pálya (GSO, Geostationary Orbit) nulla inklinációs geoszinkron pálya.
- magas Föld körüli pálya (HEO, High Earth Orbit) 35 786 km felett.
- Molnyija-pálya: elnyúlt pálya magas apogeummal.
- helioszinkron vagy napszinkron pálya.
- poláris pálya: a sarkok felett elhaladó pálya.
- holdi átmeneti pálya (LTO, Lunar Transfer Orbit): a Holdhoz vezető Föld körüli pálya.
- Hohmann-pálya: a Nap körül keringő objektumok között vezető olyan pálya, ami minimális üzemanyag-felhasználást igényel.
- szuperszinkron pálya: GEO feletti pálya nyugat felé sodródással.
- szubszinkron pálya: GEO alatti pálya kelet felé sodródással.
- a műholdak keringhetnek librációs pontok körül is.
Saját műholddal rendelkező országok
[szerkesztés]Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szerint. Csillaggal jelölve a saját felbocsátás.
Magyar műhold
[szerkesztés]Magyarország is tervezett saját távközlési műholdat, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[2] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.[3]
- Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet
- Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012;
- Olaszország e-st@r 2012;
- Olaszország UniCubeSat GG 2012,
- Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
- Románia Goliat (2012); (nano),
- Lengyelország PW-SAT 2012;
- Spanyolország Xatcobeo 2012;
- Franciaország ROBUSTA 2012;
Műholdakkal rendelkező égitestek
[szerkesztés](zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)
- Föld (Szputnyik–1, Szovjetunió, 1957);
- Hold (Luna–10, Szovjetunió, 1966);
- Mars (Mariner–9, USA, 1971);
- Vénusz (Venyera–9, Szovjetunió, 1975);
- Jupiter (Galileo, USA, 1989);
- Eros kisbolygó (NEAR Shoemaker, USA, 1996);
- Szaturnusz (Cassini, USA, 1997);
- Merkúr (MESSENGER, USA, 2004);
- Csurjumov–Geraszimenko üstökös (Rosetta, Európa, 2004);
- Bennu (OSIRIS-REx, 2019);
úton van:
tervezett:
- Europa hold (Jupiter Europa Orbiter, USA, 2008);
- Neptunusz (Neptune Orbiter, USA, 2017);
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat (Kwangmyŏngsŏng-1, Kwangmyŏngsŏng-2), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.
- ↑ Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
- ↑ Central and eastern Europe make history with small satellites
Források
[szerkesztés]- Az első magyar műhold és útitársai Archiválva 2014. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal