Ugrás a tartalomhoz

Mária-tisztelet Magyarországon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogasszony

Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. A Boldogasszony-kultuszt Szent István király a keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg. Fia, Szent Imre herceg halála miatt – őt túlélő fiúörököse nem lévén – a hagyomány szerint Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel örökségül az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa elrendelte a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját, amelyet 1896-os millenniumi ünnepségek óta minden év október 8-án tartanak a katolikus kalendáriumban. Lásd még: Máriás lelkület

Magyarország „Mária országa”

[szerkesztés]

Az irodalomtörténet számára a „Magyarország Mária országa”,[1] a Regnum Marianum egy több nemzetnél különböző formában élő, nemzetközi toposzegyüttes helyi változata. Története szorosan összekapcsolódik a történelemfelfogás változásával. Ma ismert formájában - a Máriára mint Patrona Hungariae-re és Szent István király legendai gyökerű országfelajánlására vonatkozó középkori és humanista előzmények után - viszonylag későn, a 17. század első felében honosodott meg Magyarországon. Ettől kezdve folyamatosan jelen van a latin és magyar nyelvű katolikus barokk egyházi irodalomban, s fontos szerepet játszik a korszak ideológiai gondolkodásában, politikai, eszmei propagandájában, közvéleményének alakításában. A Regnum Marianum Magyarország latin nyelvű katolikus elnevezése. Jelentése: Mária királysága. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.

Hartvik püspök Szent István-legendája így örökíti meg az országfelajánlást mint kegyelemteli pillanatot: „Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.«”[2]

Az országfelajánlás, mint közjogi jelentőségű tett óta Magyarországot egyértelműen Mária Országaként, Mária Királyságaként, vagyis latinul Regnum Marianumként" határozzák meg, illetve a Szűzanyát Magyarország Oltalmazójaként (Patrona Hungariae) is említik.

Mária-tisztelet

[szerkesztés]
  • Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozóbeszédét. Ott Szűz Máriát a „napba öltözött Asszonynak” és „mennybe felvett Boldogasszonynak” nevezte. Diósdon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes krónikába: „…Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét."[3]
  • Szent Gellért megépítteti az első monostort a Maros parti Őscsanádon, ahol a Boldogasszony mennybevételét választják főünnepnek.[4]
  • Magyarországot hivatalosan felajánlották Szűz Mária oltalmába négy alkalommal, 1038-ban Esztergomban Szent István; 1317-ben Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen; 1693-ban Buda és a délvidék a törököktől való visszavívásuk emlékére a király; 1896-ban a millennium esztendejében Magyarország ezeréves létéért.[5][6]
Szűz Máriának felajánlja Szent István a koronát
  • Szent István és Gellért imádkozási szokásai az eredete a szombati Szűz Mária-tiszteletnek.[7]
  • A tatárjárás után 1252-ben IV. Béla magyar király írnoka Máriát így nevezte: „országunk Úrnője és Patrónája
  • Mátyás királyról feljegyezték, részt vett a szeplőtelen fogantatásról szóló vitatkozáson Budán.[8]
  • A török időkben egy pesti ferences feljegyzése szerint 1508-ban Vásárhelyi András így ír Máriáról: „Törököknek megnyomorítója, királyoknak tanácsadója, Magyarországnak megoltalmazója”[9]
  • A Jelenések könyvében János apostol látomása a „napbaöltözött” asszony és „lába alatt a hold”, Szűz Mária, a pogányokon győzedelmeskedő kereszténység jelképe lett Magyarországon is, ahogyan az Alsóváros (Szeged) Mária kegyképen is ábrázolva van.[10]
  • A XVIII. századi vallási élet felvirágzása alkalmával megnőtt a Mária-tisztelet is. Ennek egyik kiindulópontja a Mária-kongregációk tevékenységei. A nagyszombati egyetem kiadja a „A magyarság minden boldogsága Mária különös kegyelméből származik” című könyvecskét, amelyben minden magyar erényt Mária ajándékának nevez. A jezsuiták 1698-ban a fiatalok részére „A Boldogasszony bemutatásáról” elnevezésű társulatot alapítanak. Fellendült a Mária-kegyhelyekre irányuló zarándoklat a jezsuiták által vezetett Mária kongregációk, és a domonkosok által szorgalmazott rózsafüzér társulatok által kezdeményezett beszédek és ájtatosság hatására.

A tömeges zarándoklatokban ott találjuk az egyszerű népen kívül a főúri nemességet is. A jezsuiták által irányított szervezés a század második felére már 45 diák, és 12 felnőtt Mária kongregációt számlálnak. Azonban 1773-ban pápai bulla oszlatta fel a jezsuita rendet. 1855-ben a Szentszék és az Habsburg Birodalom kötött konkordátum Magyarországnak több mozgási lehetőséget adott. Scitovszky János hercegprímásnak 1853-ban sikerült visszahoznia Nagyszombatba a jezsuitákat. Scitovszkyt búcsújáró püspöknek is nevezték. 1857-ben Mariazellbe huszonötezer, 1864-ben Sasvárba hatvanezer zarándok kereste fel a Mária-kegyhelyeket.

Hadvezetésben

[szerkesztés]

A török veszedelem idején a magyar katonák Szűz Mária-képekkel voltak lelkesítve. A Jelenések könyvében leírt napba öltözött asszony egy félholdon tapos mint a bűn és eretnekség legyőzője. A magyarok, Szent István király felajánlásában Magyarország győzedelmes védelmezőjét látták Szűz Máriában, míg a trónoló Szűz Máriát, aki a félholdra lép, összefüggésbe hozták a kereszténység ellenségével, a törökök félhold jelvényével.

  • II. András magyar király megesküdött, hogy „a magyar hazát mint Boldogasszony birtokát minden ellenségtől megóvja”[12]
  • 1642-től a győri jezsuita templom oltárán az látható, hogy Szűz Máriát ábrázoló pajzzsal fogják fel a magyar szentek a törökök által kilőtt nyilakat.[13]
  • XI. Ince pápa üzenetében adta ki a jelszót Buda visszavételénél 1686-ban: „A Boldogságos Szűz ad segítséget!”, melynek latin kezdőbetűi megegyeztek a város nevével ( Beata Virgo Dabit Auxilium). Érdekes megjegyezni, hogy Savoyai Jenő herceg, a Buda felszabadításában is részt vevő ifjú tiszt, későbbi fővezér, és Petneházy Dávid ezredes – aki elsőként tűzött ki Szűz Máriát ábrázoló zászlót az elfoglalt várfal fokára –, is a Mária Kongregáció tagja volt.[14][15]
  • II. Rákóczi Ferenc zászlóit Mária képe díszítette. Az ő saját zászlójára ezt írta: „Szűzanyánk által mutatott úton a hazáért és a szabadságért.”[16]

Írók, költők műveiben

[szerkesztés]

Mária-oszlopok

[szerkesztés]
Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom és kolostor előtt
Esztergom, Mindszenty tér

Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja. A Boldogasszonyt ábrázoló szobrok több város terein megtalálhatóak hazánkban.

Mária-ünnepek (hagyományosan: Boldogasszony-napok)

[szerkesztés]
A Mária Elszenderülése templom magyar vonatkozású kápolnája az altemplomban, Jeruzsálemben
Mária-oszlop Miskolcon

Története

[szerkesztés]

A XVI. század elejétől a Szent Gellért legendájában olvashatjuk a Karthauzi Névtelen feljegyzéseiből: És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.) A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a magyarság, az egy Kisasszonynapja kivételével. (A dőlt betűs ünnepek az ún „hét Boldogasszony” napjai.) Mária Terézia úgy találta, hogy túl sok ünnep van Magyarországon, amely a nép számára lustálkodásra és mulatozásra ad alkalmat, ezért kérte XIV. Benedek pápát, hogy csökkentse a kötelező ünnepek számát. A pápa szűkítette a kört, így lettek csak a Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony valamint Szűz Mária fogantatásának napja nyilvános ünnepek. XIII. Leó pápa enciklikájában hazánk ezeréves fennállásának ünnepének alkalmával, engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnep megtartását.[35]

Ünneplése

[szerkesztés]

Magyarok Nagyasszonya ünnep

[szerkesztés]

Vaszary Kolos bíboros kérésére XIII. Leó pápa a millenniumi ünnepkör alkalmával engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünneplését, melyet október második vasárnapjára tettek. Az ünnep időpontját X. Piusz pápa október 8-ra változtatta, majd szeptember 12-én volt, míg 1984-től újra visszakerült az ünneplése október 8-ra. Több Magyarok Nagyasszonya templomot szenteltek fel erre az ünnepre.

Mária tiszteletére szentelt további ünnepek

[szerkesztés]
  • napok: szombat (ünnep), kedd (böjt az áhított gyermekáldásért);
  • hónapok: különösen október, a rózsafüzér hónapja, valamint május.
  • év: 1947-ben augusztus 15.-i kezdettel a Mindszenty József által vezetett püspöki kar Mária-évet hirdetett.[36]

1954-ben a pápa körlevélben vezeti be a Mária-évet, a "Szeplőtelen fogantatás" 1854. évi dogmájának kihirdetésének századik évfordulójának megünneplésére. A körlevél címe "A Szent Szűz ragyogó koronája" azaz "Fulgens corona". Magyarországon is megtartják a meghirdetett Mária-évet.[37]

Könnyező Mária-képek és -szobrok tisztelete

[szerkesztés]
Magyarország legrégibb Szűz Mária ábrázolása a 4. századból. Pécsi ókeresztény Péter Pál-sírkamra

Művészettörténeti értéket képviselő Szűz Máriát ábrázoló festmények, szobrok

[szerkesztés]

Numizmatika

[szerkesztés]
I. Lipót arany krajcára
Arany dukát 1848-ból
Tíz pengő, 1936
  • Mátyás 1467-es pénzügyi reformját követően kialakult hagyomány az aranyforint előlapjára, illetve az ezüstpénzek hátoldalára a Patrona Hungariae kép került.[40]
  • 1677 I. Lipót krajcár felirata: PATRONA HUNGAREA
  • 1706 II. Rákóczi Ferenc ezüst forintja
  • 1848 Aranydukát felirata: SZ.MÁRIA IST.ANNYA - MAGY.OR.VÉDŐJE
  • 1936 Tíz pengős papírpénz. Ide tartozik egy különös magánkinyilatkoztatás. Egy szlovák nemzetiségű apáca Budapestre került, Natália nővér. Jézus sokszor szólt hozzá, és utal erre a pénzre is:[41] "Dicséret illeti a magyar népet, mert pénzérméin megőrzi Szeplőtelen Anyám képmását(…) Támadnak majd férfiak, (…) akik arra törekszenek, hogy Anyám képe ne csak a pénzérmekről tűnjenek el, hanem a szívekből is eltűnjék mindörökre.(1939 és 1943 között)".

Magyarok lakta búcsújáróhelyek

[szerkesztés]

Babba Mária

[szerkesztés]

A Székelyföldön helyenként az ősi Babba Mária néven tisztelik Szűz Máriát.[42]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://real.mtak.hu/109284/1/208Vigilia_2002_01_facsimile-19-27.pdf
  2. https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/szent-istvan-i-orokseg-maria-orszaga
  3. https://web.archive.org/web/20130331032521/http://gulyaslazar.freeblog.hu/archives/2008/11/26/Vatha_lazadasa_Szent_Gellert/ Képes Krónika-szövegrészlet
  4. http://www.katolikus-honlap.hu/0807/biro.htm
  5. http://www.martinus.hu/hirek/1451/dr._perger_gyula_atya_elmelkedese_a_vatikani_radioban
  6. http://www.plebania.net/dolgozoszoba/?op=szentkeres&nev=189
  7. https://books.google.hu/books?id=QSABAAAAcAAJ&pg=PA472&dq=Boldogasszony&hl=hu&ei=gAhTTf_bL5WT4ga5rvCLCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=Boldogasszony&f=false%7C 472 oldal
  8. Dr. Előd István: Katolikus Dogmatika 631. oldal
  9. Szentek Lexikona: Szűz Mária
  10. http://www.bucsujaras.hu/szeged/index.html
  11. Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története II kötet, Ecclesia 1985
  12. https://books.google.hu/books?id=QSABAAAAcAAJ&pg=PA472&dq=Boldogasszony&hl=hu&ei=gAhTTf_bL5WT4ga5rvCLCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCgQ6AEwADgK#v=onepage&q=Boldogasszony&f=false 474 oldal (kútforrás a Fejér kódexben)
  13. http://mek.niif.hu/01800/01885/html/index4.html
  14. https://archive.today/20121127233125/penta.hcbc.hu/kistarcsa.plebania.hu/?p=1246
  15. Archivált másolat. [2016. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  16. Dr. Tarnóczi János: Szűz Mária Ecclesia 1973
  17. http://bekasmegyer-ofalu.hu/a-telepules/muemlekek/maria-immaculata-szobor/
  18. http://atreus.atw.hu/cimer2.html
  19. Archivált másolat. [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 3.)
  20. Műemlékem.hu: Mária szobor http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5591 (Hatvani hóstya) Szvorényi József u.
  21. Madonna és a gyermek szobor oszlop/talapzat tetején. Heves megye, Eger, Árpád út és Farkasvölgy utca sarok
  22. Mária szobor és harangláb. [2016. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 2.)
  23. Műemlékem.hu: Mária szobor a (Rác hóstya) Rákóczi út sarkán, északi vége
  24. http://www.godolloibarokkev.hu/hu/node/63[halott link]
  25. Archivált másolat. [2010. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  26. Archivált másolat. [2011. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 3.)
  27. http://lexikon.adatbank.ro/print.php?id=311
  28. http://www.szoborlap.hu/13127_maria_immaculata_kormend_johann_martin_fischer_1822.html[halott link]
  29. Archivált másolat. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 3.)
  30. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/maria_oszlop.html
  31. https://www.kozterkep.hu/~/23400/Maria_oszlop_Szekesfehervar_1910.html#
  32. https://www.kozterkep.hu/~/2188/Szuz_Maria_szobra_Szekesfehervar_1993.html
  33. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3q_2KnNwKGUJ:www.muemlekem.hu/muemlek%3Fid%3D7625+Immaculata&cd=21&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
  34. Szentháromság-oszlopok, pestisoszlopok és Mária-oszlopok képekben. piteblog.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  35. Dr. Szántó konrád: A katolikus egyház története II. kötet, 449 oldal Ecclesia 1985
  36. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/036/001_mo.htm
  37. Archivált másolat. [2016. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  38. http://nagyboldogasszony.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1121389[halott link]
  39. Archivált másolat. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 1.)
  40. Archivált másolat. [2017. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  41. http://engesztelok.hu/profeciak-uezenetek/maria-nover-naploja/oldal-9 Archiválva 2013. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben engesztelok.hu
  42. 'Idézet'. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 25.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bálint S.: Szeged városa. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2003 ISBN 9639416495
  • Barna G.: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Szent István Társulat, Budapest, 1994
  • Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon, Panoráma, Budapest, 1990

További információk

[szerkesztés]